Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára első kötet (Budapest, 1882)

kortól kezdve a 18-ik századba is benyúlva. A többi fiókokban 18. és 19-ik századi levelek vannak. Az utczai belső teremben van egy külön szekrényben a Bosnyák-levéltár, melyről alább bővebben szólunk, és a b. Harruckern család újabb levéltára, mely gróf K. Antalné szül. b. Harruckern Jozefa után jutott ide. Ezenkívül itt van római számokkal jelzett kemény papír csomagokban 219 csomó, a melyek 18. és 19-ik századi levelezéseket tartalmaznak; itt vannak a családfák, melyek közül a legrégibb a 17-ik század végéről való. Az utczai külső, valamint a levéltárnoki szobában a gazdasági és más folyó ügyekre vonatkozó újabb számadások és az elenchusok vannak elhelyezve. A levéltárnak némi rendezése, mint különböző nyomok mutatják, már Waltherr előtt megkezdetett. Waltherr még a mostani helyiségbe költözés előtt említi a Figyelmező 1837-ik évi folyamában, hogy „a régi korbeli oklevelek már lajstromozva vannak." De a régibb rendezés tökéletlenebb. Waltherr Lászlónak és fiának Gézának a mostani levéltárnoknak idejében rendeztetett tulaj donképen a levéltár; az oklevelek gondosan papírboritékokba tétettek, sokhoz másolat csatoltatott, a régi catalogusok és elenchusok mellé újabb és pontosabb kimutatások készíttettek. Mindkét Waltherr szakférfi, különösen László a magyar diplomatikának egyik legelső és legavatottabb munkása és irodalmilag is mívelője volt. O szólalt fel legerélyesebben már 1837-ben azon kritikátlan könnyelműség ellen, melylyel a különben nagy érdemű Fejér György Codex Diplomaticusában az okleveleket közölte. A levéltárban fenlévő számos másolatai, valamint azon irodalmi közlések, melyeket a levéltárból különböző helyeken tett, mutatják, hogy kitűnő palaeographus volt. Levéltárnoksága 1822—i85o-ig tartott; a grófi családnál eltöltött 4o évi szolgálat után i85i-ben nyugalomba lépett és 1863-ban