Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára első kötet (Budapest, 1882)

halt meg. Utóda fia Géza lön, kit az utóbbi években súlyos betegség bénított meg atyja nyomdokait követő munkásságában. A levéltárnoki állás az egész nemzetség alapítványa által van állandósítva és biztosítva. A levéltárat a grófi család engedelméből már Pestre szállítása előtt használták a tudomány munkásai. Szirmay Antal Szatmár megye történetének nagy szorgalmú írója, mint müveiből számtalan helyen kitetszik, — talán a Rákóczi-korbeli levelezéseket kivéve — egész terjedelmében felhasználta azt. Azonban nem mindig szabatosan és hiba nélkül, mert több helyen egyenesen hamis vagy rosszul olvasott adatokat merít belőle. P. o. azon 1234. évi, aKaplyon nemből való Péterről szóló oklevél, mely majdnem minden nagyobb oklevéltárunkban közölve van, és a melynek magyar fordítását a Károlyi levéltár után hibásan közli Szirmay, nincs meg a levéltárban, hanem a Sztáraylevéltárból való. Biztosabbak lettek a levéltári közlések Waltherr L. ideje óta. Fejér, Codex Diplomaticusa számára kinyerte a család engedélyét, és Waltherr közvetítésével számos oklevelet közölt a levéltárból épen a legrégiebbek közül. Nagy részben elég jól vannak kiadva, de némi nyomaival a Fejér hanyagságának. Bizonyára még többet is közölt volna Fejér, haWaltherrel amaz erős irodalmi vitába nem keveredik, mely az 1837-diki Figyelmezőben (2-ik félév 12—-17. sz.) és egy röpiratban a Waltherr-, és a Codex Dipl. VIII. köt. 5-ik darabja végén és másutt is a Fejér részéről folyt. Fejér után közlőink és történetíróink egész sora használta a levéltárat; úgy, hogy épen ezen körülmény és ennek folytán a levéltárból tett számos publicatió sokban csökkenti a jelen kiadásnak ha nem is értékét, de újdonságát. Az egyes oklevelek alá tett jegyzetekben egyébiránt