Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára első kötet (Budapest, 1882)

tében, mind Waltherrt mind a levéltári csomagokat az egyetem-utczai még épülőben levő palotába, honnan épen az építés miatt kellé kiköltözniök. Rosszabb sorsa lett azon okleveleknek, melyek Bártfay Lászlónál voltak, ki a mostani gr. Károlyi Viktor-féle palota helyén az Üllői és Három-pipa utcza sarkán lakott. Ezekben az árvíz igen sok kárt tett, átáztatva és megrongálva azokat, mely romlásnak nyomai számos oklevelén most is meglátszanak. A forradalom után István és György grófok elfogatván, a levéltár is hadbírósági zár alá vettetett. Waltherr azonban ellentmondott, és a hadbíróság előtt ügyesen kifejtvén, hogy a levéltár nem csupán György és István grófoké, hanem a család többi tagjaié is, a zárt feloldották. Az újonnan épült egyetem-utczai palotában gróf. Károlyi György ajánlott fel állandó és biztos helyiséget a veszedelemből csak az imént megszabadult levéltárnak. A palotának a Károlyi-utczán lenyúló végén, az utczára és a kertre nyíló ablakokkal, 4 földszinti szobát foglal el. A szobák közül egyik levéltárnoki, a másik dolgozó szobának is be van rendezve. Az egész helyiség teljesen tűzmentes. A felállítás előtt a levéltárnok megbízatott, hogy tekintse meg a hazai nevezetesebb levéltárakat és úgy adjon tervet. Waltherr a megnézett levéltárak közül az alcsútinak berendezését találta legalkalmasabbnak, és csakugyan ennek mintájára rendeztetett be a levéltár. A kertre néző belső teremben van a levéltár régibb történeti része, a levéltárainknál régebben általánosan elfogadott szokás és a gyakorlati hasznavehetőség parancsa szerint birtokok után rendezve, kihúzható és kulcscsal zárható tölgyfa fiókokban. Ilyen fiók (ladula) van ezen teremben 208. számokkal, és 64. betűkkel jelezve, összesen: 272. A számokkal jelzett fiókok közül az első 64 foglalja magában a tulaj donképi Károlyi családi leveleket, a legrégibb