Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára első kötet (Budapest, 1882)

mindenütt meg vannak említve az előbbi közlések, kivéve némely Zách Feliczián esetére vonatkozó okleveleknél, melyek Fejérnél némi eltéréssel, és nem a Károlyi levéltárból vannak közölve. Döbrentey G. Régi t

Magyar Nyelvemlékeiben is ki vannak adva némely magyar és latin-magyar levelek a levéltárból 151 o-től kezdve, melyek az illető helyen szintén meg lesznek jegyezve. Szalay László a Magyar Történelmi Emlékek 4-ik kötetében adta ki gr. Károlyi Sándor önéletírását és naplójegyzeteit, Thaly Kálmán pedig Bercsényinek gr. Károlyi Sándorhoz írott leveleit a Rákóczi-Tár 2-ik kötetében. Ugyancsak Thaly K. közli a Századok első évi folyamában Károlyi Sándor hadi előterjesztését és észrevételeit az 1717-iki tatárjárásról. — B. Radvánszky Bélának „Magyar Családélet és Háztartás a XVI. és XVII-ik században" czimü müvében szintén vannak közölve Waltherr Imrétől magyar levelek. Még hozzá tehetjük, hogy az újabb oklevélgyűjteményekben, Wenzel Árpádkori Új Okmánytárában, a Hazai Okmánytárban, Anjoukori Okmánytárban és a Századokban is vannak szétszórva egyes közlések, és hogy a levéltárat történetíróink közül többen is búvárolták, mint Szalay László és Thaly Kálmán. A levéltár tehát négy osztályból áll, u. m. a tulajdonképeni Károlyi-, a Bosnyák-, a Harruckern-levéltárból, és egy újabban oda került gyűjteményből, mely a Pelejtei Mortunus-féle, nagyrészt Zemplén megyére vonatkozó okleveleket foglalja magában. A Károlyi-levéltár a Károlyi és a Károlyi családdal egy, a Kaplyon nemből származott némely kihalt családok — Csomaköziek, Vadaiak, Bagosiak, Részegeiek, Vetésiek — okleveleit tartalmazza, a 64 ladulában 9950 darabot, melyek közt azonban számos másolat és igen sok csonka sőt töredék is van, biztos