Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára első kötet (Budapest, 1882)

jeléül a levéltárat ért különféle viszontagságoknak. A Rákóczi-harczra vonatkozó levelezések azonban, melyeknek száma mintegy 20—2 5 ezerre mehet, ezen számban befoglalva nincsenek. A Bosnyák-levéltár, mely gróf K. Sándor felesége b. Barkóczy Juliánná után illeti a Károlyiakat, fasciculusokban van rendezve, és a Bajomi, Ohati, Kenderesi, Körtvélyesi, Cselényi-Saági, Csapi és Bosnyák családok leveleit foglalja magában. E levéltár történetére nézve megjegyezzük, hogy a midőn a Bosnyák férfiág kihaltával a 17-ik század közepe táján a család terjedelmes birtokai némi részben a leányági utódok kezére kerültek, egy tekintélyes részre, u. m. a Tolna megyei anyavári vagy sártornyai uradalomhoz tartozó birtokokra a 18-ik század elején a Neoacquistica Commissio tette rá kezét. Legelsőben gr. Koháry István még 1703-ban fellépett az örökösök jogigényeinek védelmére, és ugyanez évben a Bosnyák birtokokról szóló okleveleket Tanhauser Mihálylyal nagy fáradsággal összeszedette. Tankovics Mihály pozsonyi kanonoknak van egy nyugtája i725.oct. 5-ikéről a levéltárban, melyben bizonyítja, hogy a Bosnyák famiiiának két kulcscsal elzárt és hat pecséttel lepecsételt leveles ládáját a pozsonyi káptalanban megőrzés végett ideiglenesen átvette. 1725-ben Koháry és Károlyi S. megkezdték a pörlekedést a Neoacquistica Commissio előtt. Hogy Károlyi sok fáradságot fordított a Bosnyák jószágok megmentésére, mutatja Koháry István egy 1725. oct. 16-án kelt levelének ezen passusa: „Nem kétlem, vette Méltóságos Sógor Uram . . . levelemet, melyben az Tekintetes Bosnyák familia leveleinek registratiójában tett fáradságos munkáját köszöntem." De mutatja az is, hogy még ugyanez év végén Károlyi teljhatalmú képviselővé neveztetett ki a Bosnyák pörökben Koháry által. —