M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

Július, augusztus hónapokban, amikor már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a faluban lezárulóban van a földhöz jutás lehetősége, kezdték mind többen, ha fájó szívvel is, vállalni az idegen vidékre vándorlást. Ez időben már számos ti­szántúli falu kérvényezte az áttelepülés engedélyezését. Az egészen szűk határú, nyomorúságos sommásfalvak eddig sem tétováztak. A Borsod megyei alispán már április 30-án arról küld jelentést a földművelésügyi miniszternek, hogy Mezőkövesden 3000 sommáscsalád maradt föld nélkül, akik tudják, hogy számukra egyetlen megoldás a telepítés. 57 Augusztus, szeptember, október hónapban nem egy áttelepülőket szállító vonat indult el az ország keleti feléből a nyugatiba. Az áttelepítés azonban, a lebonyolítást végző Népgondozó Hivatal nem elég lelkiismeretes munkája miatt, csakhamar megakadt. Nemcsak a költözködés rendes megszervezésével nem törődött megfelelően a Népgondozó Hivatal, de a letelepedés legminimá­lisabb gazdasági és politikai feltételeit sem biztosította az érkező telepeseknek. A svábok Magyarországról való kitelepítésére a potsdami határozatok értel­mében került sor. Nem akarjuk itt a kitelepítés kérdését politikailag elemezni. E munkának nem feladata értékelni sem e nemzetközileg érvényes határozat politikai hátterét, sem helyességét, még csak magyarországi végrehajtását sem. A sváb kitelepítés problémáját csakis annyiban érintjük, amennyiben ez fel­szabaduló földet jelentett a földreform számára. A svábok magatartását is csak a földreformhoz és a telepesekhez való viszonyuk alapján tárgyaljuk. Ezt viszont a telepesek nagy száma, a körülöttük hosszú ideig kavargó erős politikai hullámverés miatt nem hagyhatjuk szó nélkül. A sváb falvakban is éppen úgy alakultak 1945 tavaszán földigénylő bizottsá­gok, mint máshol. Működésük azonban igen káros volt. Még a vegyes lakosságú községekben is a bizottságok túlnyomórészt sváb tagokból állottak, sőt bejutot­tak abba volt volksbundisták is, akik a cselédsorban élő magyar földigfcnylők kizárásával akarták végrehajtani a földosztást. Ezzel olyan áldatlan állapotot teremtettek ezekben a falvakban, már a földreform első hónapjaiban, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács kénytelen volt minden olyan községben, ahol a bizottságban vagy az igénylők között svábok szerepeltek, felfüggeszteni a földigénylő bizottságok működését és az addig hozott döntéseiket érvény­teleníteni. 58 Györköny községben (Tolna megye) pl. 1945 szeptemberében került sor a földigénylő bizottság feloszlatására, azért, mert az még mindig kizárólag svábokból tevődött össze, és nem képviselte a telepesek igényeit. 59 A sváb községekben új földigénylő bizottságok ezután csak az Országos Föld­birtokrendező Tanács engedélyével alakulhattak. 60 Tovább súlyosbodott a helyzet 1945 nyarán, az áttelepítések megindulásával. 67 ÁL Miskolc. Alispáni iratok. 6970/945. 58 Délmagyarország, 1945. május 5. 69 ÁL Szekszárd. Tolna m. Földhivatali iratok. Györköny. 700/142. 60 OL Földhivatali iratok. OFT jkv. 1945. május 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom