M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

Július, augusztus hónapokban, amikor már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a faluban lezárulóban van a földhöz jutás lehetősége, kezdték mind többen, ha fájó szívvel is, vállalni az idegen vidékre vándorlást. Ez időben már számos tiszántúli falu kérvényezte az áttelepülés engedélyezését. Az egészen szűk határú, nyomorúságos sommásfalvak eddig sem tétováztak. A Borsod megyei alispán már április 30-án arról küld jelentést a földművelésügyi miniszternek, hogy Mezőkövesden 3000 sommáscsalád maradt föld nélkül, akik tudják, hogy számukra egyetlen megoldás a telepítés.

57 Augusztus, szeptember, október hónapban nem egy áttelepülőket szállító vonat indult el az ország keleti feléből a nyugatiba. Az áttelepítés azonban, a lebonyolítást végző Népgondozó Hivatal nem elég lelkiismeretes munkája miatt, csakhamar megakadt. Nemcsak a költözködés rendes megszervezésével nem törődött megfelelően a Népgondozó Hivatal, de a letelepedés legminimálisabb gazdasági és politikai feltételeit sem biztosította az érkező telepeseknek. A svábok Magyarországról való kitelepítésére a potsdami határozatok értelmében került sor. Nem akarjuk itt a kitelepítés kérdését politikailag elemezni. E munkának nem feladata értékelni sem e nemzetközileg érvényes határozat politikai hátterét, sem helyességét, még csak magyarországi végrehajtását sem. A sváb kitelepítés problémáját csakis annyiban érintjük, amennyiben ez felszabaduló földet jelentett a földreform számára. A svábok magatartását is csak a földreformhoz és a telepesekhez való viszonyuk alapján tárgyaljuk. Ezt viszont a telepesek nagy száma, a körülöttük hosszú ideig kavargó erős politikai hullámverés miatt nem hagyhatjuk szó nélkül. A sváb falvakban is éppen úgy alakultak 1945 tavaszán földigénylő bizottságok, mint máshol. Működésük azonban igen káros volt. Még a vegyes lakosságú községekben is a bizottságok túlnyomórészt sváb tagokból állottak, sőt bejutottak abba volt volksbundisták is, akik a cselédsorban élő magyar földigfcnylők kizárásával akarták végrehajtani a földosztást. Ezzel olyan áldatlan állapotot teremtettek ezekben a falvakban, már a földreform első hónapjaiban, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács kénytelen volt minden olyan községben, ahol a bizottságban vagy az igénylők között svábok szerepeltek, felfüggeszteni a földigénylő bizottságok működését és az addig hozott döntéseiket érvényteleníteni.

58 Györköny községben (Tolna megye) pl. 1945 szeptemberében került sor a földigénylő bizottság feloszlatására, azért, mert az még mindig kizárólag svábokból tevődött össze, és nem képviselte a telepesek igényeit.

59 A sváb községekben új földigénylő bizottságok ezután csak az Országos Földbirtokrendező Tanács engedélyével alakulhattak.

60 Tovább súlyosbodott a helyzet 1945 nyarán, az áttelepítések megindulásával. 67 ÁL Miskolc. Alispáni iratok. 6970/945. 58 Délmagyarország, 1945. május 5. 69 ÁL Szekszárd. Tolna m. Földhivatali iratok. Györköny. 700/142. 60 OL Földhivatali iratok. OFT jkv. 1945. május 18.