M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
A sváb községekbe áttelepülő első csoportok helyzete rendkívül nehéz volt. Ők már ott voltak, de a svábok kitelepítése még nem indult meg. Az előzetes rendelkezés erre nézve úgy intézkedett, hogy a kitelepítésre kerülő svábok - a Volksbund, az SS volt tagjai és mindazok, akik az utolsó népszámlálásnál németnek vallották magukat - költözzenek átmenetileg azokhoz, akiknek nem kell majd kitelepülniök. Ezt az intézkedést viszont igen nehéz volt végrehajtani. Először is azért, mert a svábok erősen összetartottak, igazolták egymást, és nem voltak hajlandók kiadni a Volksbund tagjainak névsorát. Ezért rendkívül vontatottan haladt már a kitelepítendők megjelölése is. Másodszor nehezen ment az összeköltöztetés, mert senki nem volt hajlandó otthagyni a házát. Annál kevésbé, mert az esetek többségében a visszamaradok jelentették a kisebbséget, s természetesen nehezen tudták volna még átmenetileg is befogadni a kitelepítésre kötelezett többséget. A főváros közvetlen szomszédságában például sok olyan község volt, ahol a lakosságnak több mint 75%-a vallotta németnek magát. Ezeken a helyeken tehát a lakosság 1 /3-ának kellett helyet biztosítania a lakosság 2 /3 részének. 61 Érthető, ha ez nem ment egykönnyen. Viszont mindent elkövetett a visszamaradó német ajkú lakosság, hogy a kitelepítésre ítéltek ingatlanait maguk között szétoszthassák, akadályozva ezzel a telepítés munkáját. 62 így természetes, hogy 1945 nyarán a sváb falvakba áttelepülő szegényparasztokat elvadult viszonyok fogadták. Eléggé általános, elterjedt jelenség volt ezekben a sváb falvakban, hogy a kitelepülésre kötelezett svábok kiszedték a földosztási cövekeket, elhordták a terményeket. Dévaványáról kitelepülő szegényparasztok panaszolták például, hogy számukra nem volt elég ház biztosítva, maguknak kellett a házakból kirakni az egykori volksbundistákat, miközben a falu német elöljárósága nyíltan támadta őket. 63 így érthető, hogy az áttelepülésre jelentkezett szegényparasztok nagy része - az q|ső csoportok által tapasztalt, felelőtlenül szervezett, rossz utazási viszonyok, az új faluban talált lehetetlen feltételek miatt - visszalépett az áttelepüléstől. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945 szeptemberi ülésszaka kénytelen volt foglalkozni a kitelepítések ügyével. Az elhangzott hozzászólásokból nyilvánvalóvá lett, hogy a telepítések első problémája, hogy 1945 nyarán alkalomszerűen* történt, s nem egy előre átgondolt nagyvonalú telepítési politika részeként. Ebből sok kapkodás keletkezett, ami módot adott arra is, hogy a telepítést végző Népgondozó Hivatal, amelyben sok volt amúgy is a régi reakciós tisztviselő, felelőtlenül végezze az áttelepítés sok gondot, törődést, figyelmet igénylő munkáját. 64 Ha nem is szüntette meg egycsapásra a nehézségeket, de könnyített a helyze61 ÁL Budapest. Pest m. Alispáni jelentés. 1945. április 1-június 30. 62 ÁL Kaposvár. Somogy m. Földhivatali iratok. 61/945. 63 ÁL Szolnok. Földhivatali központi iratok. 84 Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. 81-86. old.
