M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
Amikor kimondotta a háborús bűnösök, volksbundisták, nyilasok stb. földjeinek elkobzását, vagy elrendelte a háborús szerzeményként 1939. szeptember l-e utáni időben adásvételi ügylettel szerzett öt kat. holdon felüli földek igénybevételét, a fasizmus elleni harc fontosságát emelte ki a rendelet. Ezt támogatta azzal is, hogy a földhözjuttatásnál előnyben kívánta részesíteni a partizánharcokban résztvevőket és azokat, akik jelentkeztek az új, demokratikus hadseregbe, továbbá a nemzeti ellenállásban és németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett földtulajdonosok 300 kat. holdjának mentesítését a megváltás alól. 51 A nemzetgazdaság érdekeit is igyekezett messzemenően figyelembe venni, és érvényre juttatni a rendelet. Ezért kimondotta az erdők állami kezelésbevételét, nem engedte felosztás céljára igénybe venni az állami mintagazdaságokat, sőt ilyenek létesítésére, ahol erre mód volt, további területek biztosítását rendelte el. Ezt szolgálta az a rendelkezés is, hogy a földosztásnál előnyben kívánták részesíteni azokat, akik az 1945-ös évben példamutatóan végzik a gazdasági munkálatokat, valamint az a paragrafus, mely kimondja, hogy el kell venni a juttatott földet azoktól, akik két gazdasági éven keresztül elhanyagolják vagy elmulasztják művelését. A rendelet 39. paragrafusa egyrészt arról határozott, hogy az igénybe vett földbirtokok tulajdonosainak kártalanítás jár, aminek kifizetése - a teherbíróképesség szerint - az állam feladata, másrészt, hogy a földhözjuttatottak megváltási árat tartoznak fizetni, amely összegből földbirtokrendező alapot kell létesíteni a szükséges kiadások fedezésére. 52 A kártalanítás vállalása szükségszerű velejárója volt annak, hogy hazánkban a földreformot egy olyan demokratikus államhatalom hajtotta végre, amelyikben még szerepe volt a tőkéseknek és a falusi burzsoáziának. A politikai.erőviszonyok nem engedték meg, hogy a Kommunista Párt ebben a kérdésben, a rendelet megalkotása idején vitát kezdjen, ezért hozzájárult a kártalanítás elvének kimondásához. Bízva abban, \hogy mire a kártalanítás kifizetésére sor kerül, a munkásosztály vezető szerepe a hatalomban - éppen mindenekelőtt a végrehajtott demokratikus vívmányok természetes következményeképpen - annyira megerősödik, hogy a kártalanítás kérdése forradalmi módon lesz rendezhető. (Az események igazolták e taktika helyességét. A kártalanításból mindössze annyi lett, hogy arra rászoruló, főleg idősebb földbirtokosok kaptak bizonyos, inkább segély jellegű kisebb összeget.) A háborúban tönkrement ország azonban nem vállalhatta magára a földosztással járó egyéb pénzügyi terheket sem. Ezért intézkedett a rendelet úgy, hogy a földhözjuttatottaknak méltányosan megállapított megváltási árat kell fizetni: a kataszteri tiszta jövedelem hússzoros összegét. Ezt minden újgazda 61 Ugyanott, 15. §. 52 Ugyanott, 39. §.
