M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

a rendelet utasítása szerint - húsz, és minden földhöz juttatott volt törpebirto­kos tíz év alatt tartozott egyenlő részletekben kifizetni. A földreform végrehajtását a rendelet a felállítandó Országos Földbirtok­rendező Tanácsra (OFT), a megyei földbirtokrendező tanácsokra (mft), továbbá a községi földigénylő bizottságokra (kfb) bízta. Az adminisztrációs és műszaki feladatok lebonyolítására mondta ki az Országos Földhivatal, il­letve a megyei földhivatalok felállítását. Az OFT feladatává tette a rendelet az ingatlanok elkobzásának, megváltásának keresztülvitelét, illetve mentesíté­sét, végrehajtó szervének jelölte meg az mft-ket, amelyeknek feladata az OFT rendelkezéseinek foganatosítása, illetve a végrehajtás ellenőrzése, a földbirtok­rendezés általános szempontjainak alkalmazása és védelme volt. Az OFT-nek, illetve az mft-knek a kfb-k javaslata alapján kell dönteniök - mondotta ki a rendelet - a földbirtokok felosztásáról, a földbirtokoknak az igényjogosultak tulajdonába adásáról. 53 A rendeletnek ezek a legfőbb paragrafusai elvileg meg­szabták a földreform sorsát. Már tíz nappal a rendelet kihirdetése után megjelent a sajtóban „A Magyar Kommunista Párt irányelvei szervezetei számára a földreform végrehajtásáért folytatott harcban" című párthatározat azzal a - címében is világosan ki­fejezésre juttatott - céllal, hogy segítséget nyújtson a szegényparasztoknak a rendelet helyes értelmezéséhez. A határozat ugyanis abból indult ki: „Súlyos hiba volna azt hinni, hogy most, miután a rendelet megjelent, minden további magától fog menni, hogy a rendelet végrehajtása kizárólag a kormány, a Földművelésügyi Minisz­térium dolga." 54 A határozat részletesen elemezte a földreform végrehajtása során várható politikai és gyakorlati problémákat, nehézségeket, és útmutatást adott ezek megelőzésére, illetve elhárítására. Felhívta pl. a figyelmet a föld­igénylő bizottságok összetételének - nincstelenek, agrárproletárok, törpe­birtokosok, kisparasztok arányos képviseletének - rendkívüli fontosságára. Óvott a földek szétosztásánál a pártszempontok érvényesítésétől. Az elkobzás, a megváltás határozott, erős kezű végrehajtására biztatott, de óva intett minden szélsőségtől, túlkapástól. Részletes tanácsokat adott a földek szétosztásának megkezdésére, a földek szétparcellázására vonatkozóan. Az előre látható nehéz­ségek közül nemigen volt olyan, amelyre nézve a határozat ne adott volna hasznos tanácsot. Ez a határozat ugyanakkor valóban csak tanács, irányelv maradt, nem kötötte meg a végrehajtók kezét, hanem egyenesen megkövetelte az egyéni mérlegelést és az egyéni cselekvést. Ekkor már március vége volt. Az ország nyugati felében még dörögtek az ágyúk, még pusztultak az ország javai, még a jogtalanság sodort pusztulásba életeket, de az ország nagyobbik részén, mely közelebb esett Kelethez, a ro­mok között már megkezdődött a történelem nagy igazságszolgáltatása. A föld­kérdésben, népünk egyik legnagyobb perében, megtörtént az ítélethirdetés. "Ugyanott, 40. §. 61 Felszabadulás. 432. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom