M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

„A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhözjuttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok ,'

,4ß „Az igényjogosultaknak juttatott szántóföldet, kertet, szőlőt, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű legelőt, nádast a juttatottaknak egyéni és telekkönyvileg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni. A juttatott ingatlant részükre ki kell mérni, és birtokba helyezésükkel egyidejűleg az erről szóló okiratot részükre ki kell adni."

47 A szűk határú községek nincstelenjeinek földhözjuttatása érdekében a rendelet a telepítés megindítását vette tervbe. Meghatározta a juttatható föld felső határát is: „Nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél - mondja ki -, amelyet egy földművelő család a maga erejével meg tud művelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és művelési ágát."

48 Az így juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 holdat, kert és szőlő együttvéve három holdat, az előnyben részesítendő igényjogosultaknál pedig 25 holdat, illetve öt holdat nem haladhatott meg. Ez az intézkedés, azon túl, hogy alacsony juttatás mellett több nincstelen kaphatott földet, kiegészítve a juttatott föld adásvételének tilalmával, a mezőgazdaságban a kapitalizmus erőteljesebb kifejlődésének megakadályozását szolgálta. A rendelet helyesen juttatta érvényre azt, az adott történelmi helyzetben rendkívül fontos elvi szempontot, hogy a földreformot - amellett, hogy mindenekelőtt a nincstelen zsellérek és szegényparasztok földhözjuttatását szolgálja úgy kell végrehajtani, hogy azt az egész parasztság, a már erőteljes rétegződés ellenére, el tudja fogadni. Nem lehetett megkockáztatni, hogy bármelyik paraszti réteg - itt természetesen elsősor*ban a kulákokról volt szó - szembeforduljon a földreformmal, s ezzel, veszélyeztesse annak sikerét. A rendelet földhözjuttatandónak jelentette ki - birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosokat és olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős fiúgyermekeit, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt nem volt több öt kat. holdnál 49 Ez a kis- és középparasztság érdekeit szolgálta. Azzal, hogy a megtartható birtokmaximumot illetően különbséget tett úri és paraszti birtok között - „200 kat. holdig mentesül az igénybevétel alól annak a földbirtokos családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása"

50 -, a parasztság legfelső rétegének, a kulákságnak az érdekeit vette figyelembe. Előreláthatóan ez volt a biztosíték ahhoz, hogy. a kulákok legalábbis semleges magatartást tanúsítsanak, annak ellenére, hogy a földreform több pontjával nem érthettek egyet. 46 Ugyanott, 35. §. 47 Ugyanott, 28. §. 48 Ugyanott, .33. §. . 49 Ugyanott, 35. §. 50 Ugyanott, .14. §.