M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

» igénylő bizottságok nagyobb része abban a helyzetben volt és van, hogy sok esetben a tényleges felosztást nem tudja megoldani olyképp, hogy az egyes igényjogosult juttatottakat a természetben hol helyezze el, vagy az egyes igényjogosultaknak mennyi földbirtokot juttasson az egyes művelési ágak szerint. A megyei földbirtokrendező tanács minden lehetőséget elkövetett és a jelenben is elkövet, hogy a községi földigénylő bizottságokat kioktassa a tekintetben, hogy az írásbeli munkát hogy kell helyesen kiállítani, de a kioktatások ellenére is a községi földigénylő bizottságok az írásbeli munkákat helyesen nem tudják elvégezni, és ilyen esetekben esetenként a megyei tárgyaló tanácsok vagy a földhivatal előadói végzik el a községi földigénylő bizottság által elkészítendő írásbeli munkálatokat, annak következtében, hogy a földbirtokreformrendeletek a helyi hatóságokat a földbirtokreform végrehajtásából teljesen kikapcsolta, azonban sok esetben a helyi hatóságok szívesen működnek közre és működtek közre úgy az adatok szolgáltatásával, mint az egyes írásbeli munkák elkészítésével. Azon oknál fogva, hogy a községi földigénylő bizottságok nagy része az írásbeli munkálatokat helyesen nem tudta és nem tudja elkészíteni, és evégett több napot eljárnak a megyei tanácsnál, s ezáltal annak folytán, hogy a megyei tanács és a megyei földhivatal hozza rendbe az irataikat, sok időbe került, amíg a községi földigénylő bizottság abba a helyzetbe jutott, hogy a rendbe hozott iratok alapján az egyes földigénylők részére természetben a földet kiadja. A földbirtokoknak az igényjogosultak részére való természetbeli kiadását az is nagyban akadályozta, hogy nagyon sok földbirtokos kérte a 600/1945. Me-. rendelet 15. § értelmében a 300 kat. hold földbirtokig való mentesítést, és ilyen esetben a megyei földbirtokrendező tanácsnak kellett dönteni a tekintetben, hogy a mentesítési kérelemre való tekintettel mellőzze-e a nemzetgyűlés Politikai Bizottságának érdemi határozathozataláig a földbirtokfelosztást, s ahol a megyei földbirtokrendező tanács vagy esetleg az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelte a mentesítési kérelem ellenére a földbirtokfelosztást, olyan eset is előfordult, hogy közben a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága mentesítette a tulajdonos kérelmére 300 kat. hold földbirtokig az igénybevételt, s ilyen esetben az a helyzet állott elő, hogy á megyei földbirtokrendező tanácsnak földalapról kellett gondoskodni az igényjogosultak részére a szomszédos községekből, és a szomszédos községek ezáltal olyan helyzetbe kerültek, hogy a területátengedés okából új felosztási tervezetre szorultak, annak ellenére, hogy a saját községeikben természetben a földbirtokfelosztást már keresztülvitték, de a megyei földbirtokrendező tanács által még a földbirtokfelosztásuk jóváhagyva nem lett. Sőt vannak olyan községek is, de nagyon kevés, jelentéktelen számú, ahol természetben a földbirtokfelosztást nem tudták befejezni és az igénylőiket kielégíteni amiatt, hogy nemzetgyűlés Politikai Bizottsága a mentesítés tárgyában még iiem határozott. A községi földigénylő bizottságok már csak nagyon kis része van abban a helyzetben, hogy nehezen tudja megoldani azt a kérdést, vajon az egyes földigénylő jogosultat a természetben hol helyezze el, ugyanis a megyei földbirtokrendező tanács esetenként tud a községi földigénylő bizottságoknak segítségére lenni abban a kérdésben, hogy milyen irányelvek mellett helyezze el természetben az egyes földigénylőket, de nagyon sok esetben ez a megyei földbirtok-