M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

hatalomért előbb vagy utóbb kiéleződő harcban neki még nagy szüksége lesz erre a bizalomra. Ezért a jobboldali vezetők inkább nem mondták el igazi elképzeléseiket a földreformról. A megvalósítás időpontját viszont igyekeztek késleltetni abban a reményben, hogy az erőviszonyok közben úgy alakulnak, hogy az ő mérsékeltebb, polgáribb elképzelésük érvényesülni tud. Néhány évvel ezelőtt az az állítás, hogy a Kisgazdapárt elodázni igyekezett a földreform időpontját és igazi nézeteinek kifejtésére egy számára kedvezőbb politikai alakulást várt, még csupán a Kisgazdapárt elszórt megnyilatkozásaiból kikövetkeztetett feltevés volt. Mióta azonban 1962-ben előkerült a Kisgazdapárt 1945 februárjában írt, de soha sehol nem publikált, nem ismertetett földreformjavaslata, ez a feltevés bizonyítást is nyert.

12 A tervezet ismeretében most már határozottabb választ lehet adni arra, hogy miért nem lépett a nyilvánosság elé a Kisgazdapárt a maga földreform elképzelésével, illetve a tervezet tételei megerősítik azt az állításunkat, hogy a tömegek bizalmának elvesztésétől, a szegényparasztság Kisgazdapártba vetett hitének megingásától való félelem tartotta vissza ezt a paraszti-polgári pártot valódi célkitűzéseinek közlésétől. A Kisgazdapárt tervezete a nagybirtokrendszer széttörését illetően elvben nem mutat lényeges különbséget a Parasztpárt által közzétett, a Kommunista Párt által támogatott javaslattól. Ez is az úri birtok 100 kat. holdas és a parasztbirtok 200 kat. holdas maximumát állítja fel. Ennek a leszögezése után azonban több módon igyekszik lehetőséget teremteni a birtokosoknak további holdak megmentésére. Ezek esetenként, ha nem is jelentettek sokat, országos méretekben nézve már több százezer holddal^ rövidítették volna meg a földreform céljaira felhasználható földterületet. Így pl. a Kisgazdapárt tervezete az úri birtokosok által megtartható 100 holdat az 1000 kat. holdnál nagyobb földterülettel rendelkező birtokosoknak is meghagyásra javasolta. Továbbá: minden úri birtokos meghagyott 100 holdját - családvédelem címén -, ha egynél több „önálló gazdálkodásra felkészült gyermek van", gyermekenként újabb 50-50 holddal kívánta megtoldani. Ezenkívül járásonként létesíteni kívánt .a Kisgazdapárt tervezete egy-egy 400-500 kat. holdas állami kezelésű birtokot a mezőgazdaság újjáépítése és fejlesztése címén. Ha ehhez még hozzávesszük a tervezetnek a juttatások mértékéről vallott elképzelését - azt ugyanis, hogy a juttatandó birtokminimumot egy nyolctagú család ellátását és egész évi foglalkoztatását biztosító birtoktestben jelölte meg -, akkor nyilvánvaló, hogy mindez egyet jelentett a nincstelenek százezreinek kizárásával a földreformból. A kisgazda tervezet magasabban állapította meg a föld megváltási árát is a már ismert tervezetnél. A kisgazdapárti elképzelés mégsem a megtartható, illetve kiosztható birtokhatárok kérdésében mutatja a döntő, a lényegbevágó eltérést, hanem a végrehajtás módozatait illetően. A Kisgazdapárt a földreform végrehajtását ugyanis 12 Az „Agrártörténeti Szemle" 1962. évi 1-2. számában tette közzé Donath Ferenc. 283291. old. ,