M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

korszak ellenséges, gyalázkodó hírverése a „kolhozokról", erős nyomokat hagyott a parasztság tudatában. (Arról nem is beszélve, hogy a háború utáni katasztrofális gazdasági helyzet eleve bukásra ítélte volna a kollektív gazdálkodás bármilyen kísérletét.) Ezért a Kisgazdapártnak, illetve egyes vezetőinek, mikor teret engedtek az idézett, s ahhoz hasonló cikkeknek, ezzel nem lehetett más céljuk, mint politikai zavarkeltés. Mindemögött ott volt a Kisgazdapárt soraiban eluralkodott zűrzavar is. Erre mutat, hogy Tildy Zoltánnak ugyanezen napokban megjelent cikke pontosan az ellenkezőjét mondja az előbb idézetteknek. ,,A párt - írja - a mammutbirtokok és a nagybirtokok megszüntetését és a középbirtokok meghagyása mellett a kisbirtokrendszerre való teljes áttérést tartja szükségesnek."

10 A Kisgazdapárt nem dolgozott ki konkrét földreform-javaslatot és érdemben nem szólt hozzá a Nemzeti Parasztpárt tervezetéhez sem. Éz önmagában is jellemzi passzivitásukat ebben a kérdésben. Ezen túl azonban negatív magatartásuk két dologban különösen megmutatkozott. Egyrészt a már ismertetett provokatív jellegű „kolhozjavaslatban", másrészt a földreform halogatására irányuló törekvéseikben. Ez utóbbi magatartás még azokra a reálisabban gondolkodó demokrata érzelmű vezetőikre is jellemző volt, akik őszintén egyetértettek a földreform szükségességével. így pl. Tildy Zoltán előbb említett cikkében várja a teljessé váló nemzetgyűlés összeülését, hogy az alkossa meg előbb a végrehajtási törvényt. Önmagában még ez sem lett volna hiba, hiszen először a Kommunista Párt is úgy vélte, hogy meg lehet várni a földreformmal a nemzetgyűlés összehívását, de a Kisgazdapárt addig nem is kívánt a kérdéssel érdemben, komolyan foglalkozni, s ez már a kérdés elodázására mutat. „A párt a kérdés nemzetgyűlési tárgyalása során - írja - részletekig kidolgozott szakszerű tervvel kíván hozzájárulni a földreform minél eredményesebb végrehajtásához." „Szabad és szenvedélymentes tárgyalást" javasolt.

11 Mit akart a Kisgazdapárt valójában elérni a „megfontolás", az „alaposság", a „szenvedélymentesség" - ha az adott helyzettől teljesen elvonatkoztatunk, akkor elvileg elfogadható.- felvetésével? Időt nyerni! A Kisgazdapárt számára túlságosan radikális elveket hangoztatott a Nemzeti Parasztpárt földreform«tervezete. Mind a megtartható 100-200 holdas birtokhatár maximumokat, mind a juttatható földek felső határára - 15 hold - tett javaslatot alacsonynak tartották. Á Kisgazdapárt azt szerette volna, ha a földreform után is minél nagyobb számban megmaradnak a 300-500 holdas középbirtokok, s a földreform 25-50 holdas „életképes" gazdaságokat hoz létre. Ez a kettős célkitűzés felelt meg a párt alapvetően burzsoá irányelveinek. Ilyen célkitűzéssel azonban 1945 elején nem állhatott elő nyíltan a Kisgazdapárt, nem védelmezhetett ilyen elveket, mert ezzel elvesztette volna a nincstelen szegényparasztok és a kisparasztok százezreinek bizalmát, márpedig a Kisgazdapárt jól tudta, hogy a 10 Szabadság, 1945. február 24. 11 Ugyanott. 3* 35