M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

letenni, amikor kimondotta: „Községenként földreform-bizottságokat kell szervezni az igénylők képviselőiből és helyi szakemberekből, és az igénylők összeírását ezekre a bizottságokra kell bízni."

6 A tervezet, ha nem is érintette a várható földreform valamennyi részletkérdését, a lényeget illetően világos állásfoglalás volt. Alkalmas arra, hogy a földreform, a koalíciós partnerek vitája, illetőleg megegyezése után végrehajtásra kerüljön. A Kommunista Párt azzal, hogy vitára ajánlotta a Nemzeti Parasztpárt tervezetét, sürgetni akarta a földreformról szóló különböző nézetek mielőbbi megvitatását, összehangolását, jól tudva, hogy „minél gyorsabb lesz a földreform végrehajtása, annál kisebb lesz az elkerülhetetlen gazdasági megrázkódtatás".

7 A Függetlenségi Front másik két pártja azonban hetekig válasz nélkül hagyta a megjelent földreform-tervezetet, s csak február végén, a Kommunista Párt kifejezett sürgetésére nyilatkoztak. A Független Kisgazda Párt azonban, amellett, hogy egyetértését fejezte ki általában a földreformmal, a megvalósítás időpontjára, módszerére vonatkozóan sok homályos, bizonytalan, félreérthető utalást tett. Ez arra engedett következtetni, hogy - a legjobb esetben - nem volt kialakult véleménye még, de esetleg arra is, hogy mást akart, mint ami készülőben volt. Sőt a Kisgazdapárt első nyilatkozatai azt mutatják, hogy a földreform ügyét politikai zavarkeltésre akarták kihasználni. Erre mutatnak az alábbi sorok is. „A mai körülmények között folytatható egyéni gazdálkodásra - írják például a párt egyik vezető lapjában - nincs felkészülve ez a sok mezőgazdasági cseléd ... de azt, hogy kollektív gazdálkodásra nem volna felkészülve, azt cáfolja az egész magyar mezőgazdasági élet. A nagybirtok nem más, mint kollektív művelés. Úgy látszik tehát, erre igenis be van állítva a magyar parasztság egy része, ez volna járható útja a földreformnak."

8 Másnap ugyanebben a szellemben cikkeztek tovább. „. . . Nincs semmi szükség arra, hogy most bármilyen tiszteletre méltó okból, saját magunk kísérleteket folytassunk . . . kérdezzük meg, milyen úton jártak az oroszok. Kövessük őket a földreform terén, ne küzdjünk gyermekbetegségekkel, hanem menjünk rögtön a végére a dolognak, nézzünk szembe nyíltan a nehézségekkel és az orosz tapasztalatok alapján valósítsuk meg a magyar földbirtokreformot."

9 A kollektív gazdálkodásra való áttérés gondolatával nem foglalkozhatott komolyan a Kisgazdapárt, amelynek tömegbázisát mindenekelőtt a falusi és városi kisárutermelők képezték, és soha nem is mulasztotta el a magántulajdon szentségének hirdetését. A Kisgazdapárt azt is jól tudta, hogy a szegényparasztok - a legöntudatosabbak egészen szűk rétegét leszámítva - értetlenül, bizalmatlanul, elutasítóan fogadnák a kollektív gazdálkodás gondolatát. 1919-ben a közös gazdálkodás jó szándékú, de elhibázott kísérlete, s az ellenforradalmi 6 Ugyanott, 1945. január 14. 7 Ugyanott, 1945. január 21. / 8 Debrecen, 1945. február 23. 9 Ugyanott, 1945. február 24.