M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

számára kedvezőbb időpontban várható volt. Erre a demokrácia erőinek fel kellett készülniök; a legjobb felkészülést pedig a volt uralkodó osztályok gazdasági és politikai bázisának minél következetesebb szétzúzása jelentette. Egy azonnali, következetes agrárreform ezért is elengedhetetlen volt. Sürgette, a földreform gyors végrehajtását az ország gazdasági helyzete, közelebbről a mezőgazdasági termelés megindításának a követelménye is. A kormány legelső utasításai, intézkedései között már szerepelt a mezőgazdasági munkálatok, a termelés megindítására való felhívás. E felhívás végrehajtására tett lépések azonban megmutatták, hogy a mezőgazdasági termelés megindításának is egyik döntő előfeltétele a földreform végrehajtása volt. A Magyar Kommunista Párt, felismerve a földreformot sürgető politikai és gazdasági okokat, látva a szegényparasztság törekvéseit, igyekezett a földreformról szóló elvi kijelentéseket a minél gyorsabb gyakorlati megvalósulás felé terelni. Ezen az úton első lépésként a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak kellett kidolgozniuk földreform-tervezeteiket: javaslataikat a földreform méreteire, végrehajtásának mikéntjére, időpontjára nézve. Részletes földreform-tervezettel

4 1945. január 14-én a szegényparasztság fiatal pártja, a Nemzeti Parasztpárt jelentkezett először. A Nemzeti Parasztpárt földreform-tervezetét a népi írók gazdag faluismeretére és a kommunistákkal együttműködve, a marxizmus-leninizmus agrárelméletére támaszkodva állította össze, s így helyesen jelölte meg az elkövetkezendő földreform irányát. A népiesek földreform-elképzelései a kommunisták - mindenekelőtt Révai József már többször idézett művében - marxista-leninista eszmeiségű magyarázata, illetve kritikája nyomán kapta meg azt a támaszt, azt a biztonságot, amely 1945 politikailag rendkívül terhes levegőjében szükséges volt e nagy jelentőségű kérdés megoldásához. Ezt csak fokozta az a.tény, hogy a Nemzeti Parasztpárt 1945-ös földreform-tervezetének közvetlen kezdeményezője, tanácsadója is volt a Magyar Kommunista Párt. Ezért a Kommunista Párt nem is jelentetett meg külön földreform-tervezetet, hanem csatlakozott a Nemzeti Parasztpártéhoz, megvitatásra ajánlva azt.

5 Nézzük meg röviden e tervezet főbb célkitűzéseit. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a földreformnak a birtokviszonyok gyökeres és teljes újjárendezését kell biztosítani. A földreform céljára el kell kobozni a hazaárulók, nyilasvezérek, Volksbund-tagok birtokát, és igénybe kell venni minden 100 holdon felüli úri birtokot. A parasztbirtokok megtartható földterületének felső határát 200 holdban állapította meg. A tervezet leszögezte, hogy az igénybe veendő földekből elsősorban a teljesen birtoktalan és törpebirtokos parasztságot kell földhöz juttatni. A megváltási összeget a kataszteri tiszta jövedelem hússzorosában szabta meg a javaslat. A földreform végrehajtását mindenekelőtt az igényjogosultak kezébe kívánta * Néplap (Debrecen), 1945. január 14. 6 Ugyanott, 1945. január 21. 3 Földreform 1945 33