M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

felszerelés stb. Igyekezni fogja húzni-halogatni a községi földigénylő bizottságok felosztási tervének jóváhagyását. Egymásnak próbálja majd uszítani a nincstelent és a kisgazdát stb., stb. Ezekkel a szabotáló kísérletekkel széniben fel kell lépni a politikai agitáció, a felvilágosítás eszközeivel, de fel- kell lépni hatalmi eszközökkel is. A szabotáló közigazgatási tisztviselőkkel szemben élni kell azzal a széles jogkörrel és hatalommal, amelyet megyei és járási 'megbízottainak a földművelésügyi miniszter biztosít. Támaszkodni kell arráj hogy ezek a megbízottak, valamint a földigénylő bizottságok tagjai megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak tekintendők, akiknek a szervezett népre és a demokratikus rendőrségre támaszkodva joguk van letartóztatni, eltávolíttatni a szabotáló közhivatalnokokat. • • 12. A szabotázs letörésére azonban a legjobb eszköz a gyors cselekvés, befejezett tények teremtése. Nem szabad megengedni, hogy a reakció a közlekedés mai nehézségeire támaszkodva elhúzza a községi földigénylő bizottságok határozatainak, javaslatainak végrehajtását. A Földművelésügyi Minisztérium végrehajtási utasítása szerint a megyei földbirtokrendező tanácsok három napon belül tartoznak jóváhagyni a községi földigénylő bizottságok felterjesztéseit. Erre támaszkodva a földigénylő bizottságoknak maguknak kell haladéktalanul cselekedniük. A dolog lényege az, hogy a parasztság minél hamarabb birtokon belül legyen. Nem az a baj, hogy a földigénylő bizottságok,gyors cselekvése közben a föld felosztásánál hibák is történnek - ezeket a hibákat később ki lehet majd javítani hanem abban rejlik a veszély, hogy az adminisztratív intézkedések lassúsága elhúzza a földreform gyors végrehajtását. Éppen ezért a kommunisták feladata odahatni, hogy a paraszt minél előbb a föld birtokában legyen. A földigénylő bizottságok esetleges hibáit később ki lehet javítani, lehet ellenük fellebbezni a megyei és az országos szervhez, de a fellebbező birtokon kívül fellebbezzen. 13. A fent kifejtettek értelmében elengedhetetlenül fontos, hogy földet kapjanak ne csak a földmunkások és a mezőgazdasági cselédek, hanem a törpebirtokosok és az igényjogosult kisgazdák is. A föld kiosztásánál ügyelni kell arra, hogy pártpolitikai szempontok ne jussanak szerephez olyan értelemben, hogy pl. a kommunista vagy egyéb párthoz tartozó fö'ldigénylőket a földigénylő bizottság előnyben részesítse a többiek rovására. A föld kiosztásánál feltétlen pártatlanságot kell biztosítani. Viszont ki kell zárni a földigénylők sorából azokat, akik eladták magukat a reakciónak. 14. A kiosztásra kerülő birtokegység ne legyen túl kicsi. Semmi esetre sem szabad „nadrágszíj-parcellákat" kiosztani. Vidékenként természetesen különböző lesz az a minimum, ami kiosztásra kerül, de általában véve ne legyen kevesebb 3-4-5 holdnál. 15. A földigénylő bizottságok munkája, a földreform végrehajtása ne hátráltassa, hanem lökje előre a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A föld kiosztása után az új birtokos azonnal kezdje meg a föld megművelését. Ezt sem szabad egyszerűen rábízni a földhöz jutott igényjogosultra, hanem a földigénylő bizottságok, illetve a földmunkásszervezet és a pártszervezet révén megfelelő ellenőrzést kell gyakorolni. Azt a kishaszonbérlőt, aki nem azt a földdarabot kapja meg tulajdonul a földreform során, melyet a termelő bizottság haszon-