M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
szerepének meg nem értése és számos más kérdésben megmutatkozó elvi tisztázatlanság miatt - a reakció erősen hatott. Még a mozgalom megosztását is sikerült "elérnie. A népi írók egy csoportja - a követők egy részét is magával sodorva - a zavaros parasztromantika, a nacionalista, faji ideológia útján eljutott egészen a fasizmusig. Elkülönítette magát ettől az úttól a mozgalom egy másik szárnya, melynek tagjai - ha voltak is téves elméleti nézeteik - megmaradtak a haladásért vívott harc oldalán, egyre jobban közeledve a marxizmus igazságaihoz. Ök végig fontos szerepet töltöttek be a szegényparasztság érdekeinek védelmében, a parasztkérdés rendezéséért folytatott küzdelemben. Az ő tevékenységük adta az alapot ahhoz, hogy a parasztkérdés rendezésére irányuló törekvésükben s még néhány ezzel szorosan összefüggő, az egész magyar társadalmat érintő elvi és gyakorlati kérdésben a kommunista mozgalom összefoghatott a népiesek táborával, összefoghatott annak ellenére, hogy néhány alapvető - s itt mindenekelőtt a népiesek harmadikutas koncepciójáról van szó - szemléletbeli eltérés nehezítette ezt az összefogást. A népfrontpolitika eszmei talaján létrejött összefogás, szoros kapcsolat a kommunisták és népiesek között, kedvezően hatott magára a népies mozgalom további fejlődésére is. Meggyorsította és elmélyítette belső ellentmondásait, véglegessé tette a jobb és balszárny elválását. A népies mozgalom balszárnyának és a kommunistáknak az összefogása - még ha maradtak is közöttük tisztázatlan kérdések - biztosította, hogy a magyar társadalom egyik legdöntőbb kérdésében, az agrárkérdésben egységes, küzdőképes tábor alakult ki, A Kommunista Pártnak - melyről azt mondottuk, hogy a legátfogóbb programot tudta adni a magyar társadalmi, politikai élet kibontakoztatására - ugyancsak meg kellett járnia a maga' küzdelmes útját, míg eljutott az elméletileg, történetileg, gyakorlatilag egyedül helyes, egyedül követendő célkitűzéshez. Már a párt I. kongresszusa 1925-ben vizsgálat alá vette agrárpolitikai nézeteit, mindenekelőtt az 1919-es gyakorlatot, s Lenin útmutatásai alapján kidolgozta a párt új, az ország sajátos gazdasági, társadalmi viszonyaira épülő agrárprogramját. A program fő követelése: a nagybirtokrendszer felszámolása volt, földosztás formájában. Ez helyes, tömegeket mozgósító program volt. A Kommunista Párt, hogy áttörje az illegalitás által köréje emelt korlátokat, életre hívta a legálisan dolgozó Magyar Szocialista Munkáspártot, melynek paraszti programja, lényegét tekintve, a Kommunista Párt kongresszusán elfogadott elvekre épült. Az MSZMP-nek a parasztság körében szerzett népszerűsége nem utolsósorban járult hozzá ahhoz, hogy a kormány, megrettenve a párt sikereitől, további működését lehetetlenné tette. A Kommunista Párt az 1920-as évek elején helyesen ismerte fel, hogy Magyarországon a történelem földosztás formájában tűzte napirendre a nagybirtokrendszer felszámolását. Azonban csak több mint egy évtizeddel később jutott arra az ugyancsak fontos - még ha az egésznek csak részkérdése is - felismerésre, hogy az adott helyzetben le kell mondania - az egyébként helyes lenini elv - a
