M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

^kártalanítás nélküli kisajátítás követeléséről. Az országban ugyanis nem volt meg a kártalanítás nélküli kisajátításhoz szükséges forradalmi helyzet, ezért ennek merev hangoztatásával csak elszigetelte magát a Kommunista Párt azoktól az erőktől, amelyek ugyancsak követelték a nagybirtokrendszer felszámolását, dé kártalanítással. A földreformért küzdő erők ilyen megosztottsága végső soron csak a nagybirtokoknak kedvezett, az ő fennmaradásukat segítette volna. A Kommunista Párt annak megértéséhez, hogy engednie kell a kártalanítás kérdésében, a Komintern VII. kongresszusának a fasizmusról - a fasiszta, illetőleg fasizálódó országokban a kommunista pártok feladatairól - adott elemzése után jutott el. A párt előtt nyilvánvalóvá lett, hogy a fasizmus előretörése miatt az elsőrendű •és központi feladat hazánkban is a fasizmus térhódításának megakadályozása, mivel az ország demokratikus átalakítása csak a fasizmus gyökeres kiirtása után tűzhető napirendre. Ehhez a küzdelemhez viszont szükséges az ország valamennyi demokratikus erőinek összefogása; azoké is, akik például csak kártalanítással akarnak földreformot. A fasiszta veszély kötelezővé tette a Kommunista Párt számára, hogy az erők összetartása érdekében engedjen forradalmi jellegű követeléseiből, bizonyosabbá téve így a demokratikus harc győzelmét. Révai József „Marxizmus és népiesség" című munkájában ezt így fogalmazta meg: „A magyar agrárkérdést nem lehet és nem szabad elválasztani a magyar nép mai életének mind fontosabb, mind életbevágóbb kérdésétől, a nemzeti függetlenség megvédésének ügyétől a kívülről és belülről fenyegető fasiszta' hódítókkal és ügynökeikkel szemben. Az agrárkérdés megoldását is a nemzeti önvédelmi front, a széles nemzeti egység érdekeinek kell alárendelni."

20 A népfrontpolitika alapot teremtett egy széles demokratikus összefogáshoz. Ez az összefogás, a polgári, paraszti mozgalmak, illetőleg pártok szovjetellenessége miatt sokat késett és sajnos, nem is volt elegendő egy széles sodrású, aktív harc kibontakozásához. Néhány lényeges kérdésben azonban a fasiszta veszély mélyülése, majd a háború esztelenségének leleplezése nyomán létrejött a - ha nem is a legszilárdabb - nemzeti egység. Ez módot teremtett ahhoz, hogy az országban a kibontakozás útját keresők közösen dolgozzák ki azokat az alapelveket, amelyek szerint a fasizmus leverése után rendezni lehet az ország további fejlődését. * Ä reakciós magyar uralkodó osztályok a legutolsó pillanatban sem voltak képesek a földkérdés rendezésének valamennyire is elfogadható programját adni. Tragikomikus végkifejlése volt ennek az útnak, hogy a nyilas förtelembe torkollott rendszer már a 24. óra után földet ígért a Hunyadi-páncélos egysé-