M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
Ijesztő a kép, amely ezekből a statisztikákból, ezekből a józan számokból összeáll. Ezek vizsgálata után csak egyetlen következtetést lehet levonni: a magyarországi agrárstruktúra tarthatatlan volt. Mint láttuk, az uralkodó osztályok is tudták ezt. Hatalomhoz való görcsös ragaszkodásuk miatt viszont nem voltak hajlandók elhatározó lépést tenni. De hát volt-e egyáltalán olyan erő az országban, mely igazán kereste, látta az agrárkérdés útvesztőiből a kivezető utat, és harcolni is képes volt azért, hogy rákerüljünk arra az útra? Magyarország társadalmi, politikai viszonyaiból következett, hogy a parasztság problémáinak megoldására - az egész ország valódi, igaz érdekeit keresve, e közben magát is számtalan buktatón átverekedve - a kommunista mozgalom tudott egyedül átfogó választ adni, s az illegalitás kereteit is szétfeszítve harcolni érte. Ez a harc azonban, a résztvevők bármilyen áldozatos erőfeszítése volt is benne, az illegalitás rendkívül szűk kerete miatt, elmaradt a helyzet által követelt tennivalóktól. Jó fegyvertárs volt a parasztság valódi helyzetének feltárásában, elemzésében és a tennivalók megjelölésében a parasztságból kiemelkedett ún. népi értelmiség, a népi írók mozgalma, mely a kommunisták mellett egyedül tudott még komoly programot adni, és megvalósításáért a parasztságot harcba hívni. A parasztkérdésnek az ország egyéb problémáival való összevetésében, az ország további fejlődési irányának megjelölésében azonban a népies mozgalom sokat tévedett, alapvető kérdésekben nem látott tisztán. A népies mozgalom gazdag szociográfiai irodalma eleven mozgásában, a maga valóságában mutatta meg a magyar falut. Elvitathatatlan tényekkel tárta fel a parasztság differenciálódását, rétegződését. „Ez a szociográfiai irodalom egyértelmű állásfoglalás volt a nagybirtok ellen, egy új, általános földreform mellett, mely a kisbirtokrendszer alapján szervezi át a mezőgazdaságot." 1 * A mozgalom fő követelése tehát radikális földreform volt. A népiesek irodalmi munkássága, a legapróbb részleteket feltáró társadalomrajz a magyar faluról - még ha „a gazdasági fejlődés törvényszerűségeinek, irányának felderítésére nem törekedtek" 19 is, azáltal, hogy a falu életét a maga nyers valóságában rajzolta meg, összefoglaló számadatok nélkül is megfellebbezhetetlenné tette az agrárkérdés megoldásának elodázhatatlan szükségességét. Meggyőző erővel bizonyította, hogy a megoldásnak egy demokratikus, radikális agrárreform formájában kell bekövetkeznie. A népi írók irodalmi munkássága a haladó értelmiség jelentős tömegeire komoly befolyást gyakorolt, több-kevesebb szállal hozzákötötte a mozgalomhoz. Az 1939 nyarán megalakult Nemzeti Parasztpárton keresztül pedig - mely lényegében a „Szabad Szó", a népi írók lapja köré tömörült 37-40 ezres paraszti előfizető tábort jelentette - a parasztság viszonylag nagy tömegeihez jutott el a népi írók eszméje. A népies mozgalomra azonban - a munkásosztály vezető 18 Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. 303. old. 19 Ugyanott, 300. old.
