Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

A két munkáspárt, az üzemi bizottságok és a munkásság közös erőfeszítései, az 1946. április 1-én május 1. tiszteletére indított munkaverseny, továbbá a kalóriarendszer bevezetése már 1946 májusára szemmel látható eredményekhez vezetett. A munkaverseny egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy a nyersanyag- és energiahiány miatt kihűlt ózdi és diósgyőri nagykohók közül négy ismét megkezdhette a termelést. A verseny hónapjában a szénbányászat 497 227 tonnát, a bauxitbányászat 2850 tonnát, a vasércbányászat 8501 tonnát hozott felszínre. A kohók 7420 tonna nyersvasat, a martinkemencék 21 879 tonna acélt, az alumíniumkohók 140 tonna alumíniumot adtak. A téglagyárak többek között 500 000 darab tetőcserepet készítettek.

198 Az üzemi bizottságok harca az MKP stabilizációs tervének támogatásáért Az 1946 első negyedében elért politikai ós gazdasági sikerek nyomán az MKP napirendre tűzte a stabilizáció feltételeinek gyors megteremtését. A kommunista párt 1945 őszi programja alapján, február elején kidolgozta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatát, melynek figyelembevételével készült el a kormány gazdasági terve. Ez április 7-én jelent meg. A terv fő célkitűzése az értékáUó^ pénz rövid időn belüli megteremtése volt. 1946 májusában jelent meg az MKP stabilizációs terve, mely részletesen megszabta a stabilizáció fő feladatait és végrehajtásának módozatait.

199 „A hazai és külföldi tőkés körök gúnyolódása kísérte a kommunista pártnak azt a tervét, hogy augusztus l-ig, külföldi kölcsön nélkül, meg kell teremteni az államháztartás pénzügyi egyensúlyát, és végre kell hajtani a pénzügyi stabilizációt. Az ország népe — s mindenekelőtt a munkásosztály — azonban magáévá tette e célt, és megfeszítette erőit, hogy ezt el is érje."

200 OL KÜM Be. O. XVni/4. 199 A terv abból indult ki, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos termés esetén 1946—1947-ben eléri az 1938. évi termelés 74—80%-át, az ipari termelés pedig augusztus l-ig az 1938-as 70%-át. Az augusztus 1-től kezdődő gazdasági évben a nemzeti jövedelem az 1938. évinek 75%-a lesz. Ez, aranypengő'oen kifejezve, 3,7 milliárdot jelent. Ilyen nemzeti jövedelem — a háború előttinek mintegy felét kitevő reálbérek mellett — lehetővé teszi, hogy az első évben — 120 milliós deficittel — megteremtsék az államháztartás viszonylagos egyensúlyát, és a normális gazdasági fejlődést biztosítsák. Az arany- és devizatartalékon túl nagyobb fontosságú volt a stabilizáció megvalósításában a szükséges árutartalék összegyűjtése. Az infláció idején különböző forrásokból megfelelő készleteket kellett tartalékolni. Az előkészítő intézkedések a gazdasági rendszabályokon kívül fontos politikai rendszabályokat is magukban foglaltak. (A Magyar Kommunista Párt tervezete az értékálló pénz megteremtéséről. Különlenyomat. 1946. 9. old.) 200 Nemes Dezső i. m. 246. old,