Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
viselői számára a „döntő többséget". A szabálytalanul elkészített jelölést, illetve az annak alapján lebonyolított választást a mellőzött párt tagjai természetesen megfellebbezték, és új választást kértek. Ilyen szabálytalanságok mindkét párt részéről előfordultak, azoknak a szakszervezeteknek a közreműködésével, amelyeknek vezetőségében az illető párt tagjai többségben voltak. A szabálytalanságokat rendszerint a pozíciók megszerzése vagy megtartása érdekében követték el, ami mögött a tömegbefolyás növelésének szándékán kívül a két párt között bizonyos kérdésekben mutatkozó elvi nézeteltérések húzódtak meg. A pozíciókért folyó harc az üzemekben a két párt tagsága közötti viszony romlásához, az együttműködés lazulásához, helyenként annak felbomlásához vezetett. (114/h.,- 114/i. sz.) A pozíciókért helyenként kialakuló versenyfutás ellenére, általában mindkét párt üzemi és helyi szervezeteinek és az üzemi bizottságoknak is alapvető érdekük volt, hogy a választások minél zökkenőment esebben, simábban bonyolódjanak le. A kiélezett politikai helyzetben és a nehéz gazdasági viszonyok között a munkásság körén belüli legkisebb súrlódás is komoly következményekkel járhatott, elsősorban a termelés területén. Tatabányán például a napi 450—460 vagonos széntermelés a felizgatott kedélyek miatt 390-re csökkent. 157 A' munkásegység megteremtését és megszilárdítását, az összetűzések, egymás közötti harcok megszüntetését a munkások őszintén akarták, s így — eltekintve egyes esetektől — a választások a legtöbb helyen az intencióknak megfelelően, az együttműködés jegyében és szellemében zajlottak le. Ott, ahol a megállapodás helytelen értelmezéséből, továbbá a különböző jobb- és baloldali elhajlásból eredő túlkapások miatt a két párt helyi vezetősége nem tudott megegyezni vagy a választást szabálytalanul bonyolították le, a vitás kérdések eldöntésére alakított Hatos Bizottság határozata alapján helyesbítették az eredményt, s a bizottság döntését a helyi szerveknek végre kellett haj tani ok. (128. sz.) A paritás elve alapján lezajlott választások az üzemi bizottságok politikai összetételének megváltozását eredményezték. Az üzemi bizottságokban megnövekedett az SZDP-tagok száma, a kommunisták azonban számbeli fölényüket így is megtartották. A választásokról megbízható statisztikai kimutatás nem áll rendelkezésünkre. A részadatok hiányosak, és ellentmondanak egymásnak. Az egyik kimutatás szerint 630 üzem 232 700 munkása és alkalmazottja 3708 üzemi bizottsági tagot választott, amelyből 1889 az MKP-hoz, 1725 pedig az SZDP-hez tartozott. 158 Az egyes iparági SZOT L Bányászszaksz. 1946. 1. d. ísa Bp-i PB Arch. B/l—4.
