Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Jegyzetek a dokumentumokhoz

több letartóztatást ' foganatosított, ntíre a tömeg megostromolta a rendőrséget, a letartóztatottakat kiszabadította, és a nyomozást végző rendőrszázadost meglincselte. Mindkét megmozdulást fasiszta provokátorok robbantották ki, felhasználva az infláció okozta nehézségeket és elégedetlenséget. 177 Tóth Kálmán 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság ideje alatt, a gyár termelési biztosa volt. 178 Az 1946. évi XIII. tc-kel államosított szénbányák ügykezelését 1946. augusztus 1-én a Magyar Állami Szénbányák (MÁSZ) központi végrehajtó bizottsága vette át, mely az egyes bányák élére felelős üzemvezetőket állított. 179 A Chinoin gyár 1946 augusztusában a lengyel külkereskedelmi szervekkel 300 kg papaverin szállítására kötött megállapodást. (OL Chinoin lg. ir. 14. cs.) 180 A Szovjetunió bulgáriai gyógyszerexportjával kapcsolatos aggodalmak alaptalanoknak bizonyultak. A bolgár piacot a vállalat nemcsak megtartotta, hanem az 1947—1948. évben csaknem teljesen monopolizálta. (OL Chinoin-jelentés a Külkereskedelmi Igazgatósághoz, 1948. május 18.) 181 Az üb elvi jelentőségű állásfoglalása után a nyaraltatási akciót és a személyi kérdéseket tárgyalta meg. 182 Dr. Hammel László, a MÁK központi üzemi bizottságának elnöke az anyavállalatot, a Magyar Altalános Kőszénbánya Rt.-t képviselte a Fr. Siemens Művek Vasöntő és Hőtechnikai Gyár Rt. igazgatóságában. 183 Az Általános Fogyasztási Szövetkezetet (ÁFOSZ) a magyar szervezett munkásság 1904^ben alapította. A munkásszövetkezetet 1939-ben feloszlatták, a felszabadulás után 1945-ben újjáalakult, és fiókhálózatát ismét kiépítette. 184 Az első napirendi pontként a gyár fúvószenekarának kérelmét és kisebb jelentőségű személyi ügyeket tárgyaltak. 185 Az elnök beszámolóját a tanoncnevelő ankétnak, továbbá a jóvátételi munkák és a vállalat külkereskedelmi kapcsolatai alakulásának ismertetésével fejezte be. 186 Az 55 000/1945. IpM sz. rendelet 6. §-ának (4) pontjában gyökerezett áz üzemi bizottságok azon joga, melynek alapján az igazgatóság ülésein két taggal részt vehettek. 187 A korlátolt felelősségű társaság alaptőkéje nem oszlott részvényekre, a társaság tagjai a vállalat tartozásaiért nem egész vagyonukkal, hanem csak üzletrészük erejéig feleltek: A vállalat taggyűlései azonban az igazgatósági ülésekhez hasonló jellegűek voltak.