Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Jegyzetek a dokumentumokhoz

Í88 A Mezőgazdasági és Kémiai ipartelepek Rt. rövidített neve. Á válla­lat budapesti és paksi gyárának gyártási profilja a Gschwindt-gyá­réval azonos volt. 189 MK 1945. 85. sz, július 25. Kiegészítette a 10 000/1946. sz. kereskede­, lem- és szövetkezetügyi miniszteri rendelet. (MK 1946. 74. sz. március 31.) Az üzemi bizottságok működésére vonatkozó rendeletek közül ez az egyetlen, mely büntető szankciókat is tartalmaz. A rendelet szerint kihágást követ el a munkáltató és 15 napig terjedhető elzá­lással büntetendő, ha az üzemi bizottság megválasztását, illetve sza­bályszerű működését szándékosan akadályozza. Hasonló kihágást kö­vet el az üzemi bizottság elnöke vagy tagja, ha tisztségéből folyó kötelességét megszegi, és ezzel az üzemi bizottság munkáját akadá­lyozza. 190 A hivatkozott rendelet 12. §-a szerint ha a vállalat ötvennél több alkalmazottat foglalkoztat, az üzemi bizottság elnöke a vállalat irá­nyításában állandóan részt vesz. A rendelet 9. §-a pedig, melyre a TEBE hivatkozik, az üzemi bizottság hatáskörét nemcsak a munka­vállalók szociális érdékvédelmére korlátozta, hanem a vállalat ügy­vitelének az ellenőrzésére, az üzleti könyvekbe való betekintésre, sőt szükség esetén könyvszakértők igénybevételére is kiterjesztette. A TÉBE érvelése tehát nem helytálló. 191 Az Országos Üzemi Döntőbizottságot az 55 000/1945. IpM sz. rend. 17. §na alapján szervezték meg. A döntőbizottság kizárólag csak az eléje terjesztett hatásköri vitákban foglalt állást. 192 A Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt., a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., a Rimamurány—Salgótar­jáni Vasmű Rt. és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. a 23 500/ 1946. Me sz. rendelet alapján 1946. december 1-én állami kezelésbe került. 193 A Magyar Építő Rt. a Ganz-gyár érdekkörébe tartozott. A vállalat magas- és mélyépítkezésekkel, hidak, utak építésével, csatorna- és folyamszabályozással foglalkozott. 194 A Wedss Manfréd Acél- és Fémművek műszaki igazgatója. 195 „A Ganz-gyári Alkalmazottak Hitelszövetkezete" 755 taggal 1922. április 1-én alakult, azzal a célkitűzéssel, hogy a gyár munkásait Vecsés község határában megvásárolt 200 holdas területen kertes­házak építésében segítse. 196 Lovas Pál esztergályos, 1945—1946-ban a Ganz-hajógyár élelemtá­rosa, az üzemi ellátást és élelmiszerbeszerzést mintaszerűen szer­vezte meg. A NIK-hez hasonló minőségben történt beosztását tehát nem protekciónak köszönhette, ezt csak a társgyári sovinizmus mon­datta az üzemi bizottság elnökével. 197 A többi hozzászóló megismételte a panaszt, hogy az üb-t nem kér­dezték meg a NIK megszervezésekor. Pongrácz Kálmán megnyug-

Next

/
Oldalképek
Tartalom