Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
V Az üzemi bizottságok a stabilizáció védelmében (1946. augusztus— december)
elkerülése érdekében azt javasolta, hogy az új jogszabály ismételje meg az üb-knek a rendelet 9. §-ában pontosan körülírt ellenőrzési és javaslattételi jogát, mely semmi esetre sem jelenthet döntési jogot. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete tiltakozott az ellen, hogy az üb-k a vállalatok könyvkiadói politikáját befolyásolják, mert irodalompolitikai, esztétikai és tudományos kérdésekben nincs meg a „kellő tapasztalatuk, hozzáértésük és függetlenségük". A Magyar Kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége az üb-k feladatát kizárólag személyzeti és szociális kérdésekre kívánta korlátozni. A Magyar Kereskedők Országos Szövetsége állásfoglalásában pedig még messzebb ment, ós az üb-k jogkörének szűkítését javasolta. Támadta éppen ezért az érvényben levő 14 700/1945. MKM rendelet 12. § (3) bekezdésében megállapított intézkedést, mely az üb vezetőinek nagyobb vállalatoknál az irányításban jelentős szerepet biztosított. A szövetség érvelése szerint az ország jogrendszere a magántulajdon elvi alapján áll, ezért „feltétlenül tiszteletben kell tartani a magántulajdonból folyó jogokat". (OL Bp-i Ker. és Iparkamara 1946—30 523.) A 14 700/1945. MKM sz. rendelet módosítására egyébként) nem került sor. 170 BUDAPEST, 1946. DECEMBER 5. Beszámoló az Országos Üzemi Döntőbizottság üléséről: a GYOSZ képviselői a bizottság működését szabotálják Feljegyzés az üzemi döntőbizottság 1946, december hó 5-én, az Iparügyi Minisztériumban tartott üléséről. 191 Elnök: dr. Török László. Jelen vannak a Gyáriparosok [Országos] Szövetsége részéről Alapi Nándor, Knob Sándor, Erdős László és Ferenczi. A Szakszervezeti Tanács részéről Szűcs József, Andrási István, Heimann, Szipka, Lakatos Béla, A tárgyalások során igen éles vita fejlődött ki a munkaadó és a