Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

V Az üzemi bizottságok a stabilizáció védelmében (1946. augusztus— december)

hogy az üzemi bizottság ellenőrzése előzetes vagy utólagos. Előrebocsátani kívánjuk, hogy legjobb tudomásunk szerint a kötelékünkbe tartozó pénzintézetek és az üzemi bizottságok között általában a legteljesebb egyetértés áll fenn, mindezen fejtegetéseinket tehát kifejezetten elvi szempontból tesszük meg. Az ellenőrzés már fogalmilag is azt jelenti, hogy valamely, már foganatosított rendelkezést ellenőriznek. Megítélésünk: szerint tehát az üzemi bizottság ellenőrzési joga kiterjed arra, hogy ha az előrebocsátottak szerint e jogánál fogva valamely, a szociális érdekvédelmet érintő rendelkezéssel szemben kifogást érvényesít, és ha azt a vezetőséggel közvetlenül elintézni nem tudja, akkor jogorvoslásért a döntőbizottsághoz fordulhat, mely a kérdésben végérvényesen határoz. A döntőbizottság határozatáig azonban a sérelmesnek ítélt rendelkezés hatályban marad. A jelen rendelet ugyanis az üzemi bizottságot vétójoggal nem ruházza fel, és egyáltalában nincs oly intézkedés, mely az általa kifogásolt határozatok végrehajtását tiltaná. A döntőbizottságnak ezzel ellentétes és a munkaadói érdekképviseletek által kifogásolt határozata jogszabályellenes, és az igazságügyi miniszter úr 59 347/1946. IM IX. számú leirata értelmében nem is joghatályos. Ezen kérdésnél szükségesnek tartjuk Miniszter Űr figyelmét a külföldi jogszabályokra is felhívni, és rámutatni arra, hogy az üzemi bizottságok szerepe az általunk ismert országok egész sorában, így elsősorban Szovjetoroszországban sem szélesebb, mint ahogy azt nálunk a R. 9. §-a szabályozta, és ahogyan e rendelkezések előző fejtegetéseink szerint értelmezendők. Nevezetesen Szovjetoroszországban is az üzemi bizottságok jogköre az alkalmazottak szociális érdekvédelmére, jóléti és kulturális intézmények fejlesztésére és vezetésére terjed ki. Hivatkozhatunk a román példára is. Románia hasonló demokratikus fejlődésen megy át, mint Magyarország, és a román pénzintézeti alkalmazottakra vonatkozó, jogszabály hatályával bíró kollektív szerződés 18. §-a: „Együttműködés a bank és alkalmazottai között" címmel szó szerint a következő rendelkezést tartalmazza: ,.A bank és alkalmazottai közötti együttműködésen a bank igazgatósága és az üzemi bizottság külön kijelölt képviselői közötti kapcsolatot értjük, azon célból, hogy a személyzet hivatásbeli, morális és kulturális érdekeit érintő kérdések megoldását megbeszéljék. A vállalat jó menetét biztosító és ily természetű általános kérdésekben az üzemi bizottság javaslatokat tehet az igazgatóságnak, mely egyedül jogosított a kérdésekben dönteni. Az üzleti politika, ügyvitel, szolgálati és hasonló kérdések nem képezhetik ilyen javaslatok tárgyát, lévén ezek kizárólag a bank alapszabályai által megállapított szervek hatáskörébe tartozók. A bank igazgatósága az üzemi bizott-