Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

zőgazdasági gépgyártásra, a hídalkatrészek gyártására. A jóvátételi kötelezettségek teljesítése mellett jelentős mértékíben szerepeltek a hazai szükségletek fedezésére irányuló vállalások. A verseny sike­rének biztosítása érdekében a megfelelő mennyiségű élelmiszer be­szerzését is előírták.. Kimondották, hogy a munkafegyelmet meg­szilárdítják,, ós az indokolatlan mulasztásokat a teljesített idő 10 százaléka alá szorítják. A WM elfogadta a versenykihívást (84/a + b), amelyhez hamarosan csatlakozott Diósgyőr és Perecesbánya mun­kássága is. 106 A nagy gyárak mellett az egyes iparágak üzemei között is folyt verseny. A téglagyárak cseréptermelési versenye 1945. július 2-től szeptember l-ig tartott. 107 Az üzemek között 108 kibontakozó verseny átterjedt a nem termelő vállalatokra is. Így például a posta egyes ágazatainak munkásai is csatlakoztak, és nagyobb termelési és újjáépítési eredmények elérésére tettek vállalásokat. 109 Bár a mun­káspártok és a szakszervezetek figyelme elsősorban a bányászat, a közlekedés, a posta, a hidak újjáépítése érdekében kibontakozó ver­seny felé fordult, az építőiparban és a mezőgazdasági iparban tett vállalások is igen fontosak és jelentősek voltak. Az üzemi bizottságok a versenyt arra is felhasználták, hogy a munkásságban évtizedek alatt félhalmozódott tapasztalatokat az új­jáépítés szolgálatába állítsák. A Ganz Vagongyár üzemi bizottsága és igazgatósága 1945. június 21-i hirdetményében felszólította a gyár munkásságát, hogy gondolataival vegyen részt a termelés foko­zásában". (74. sz.) A XI. kerületi szakmaközi bizottság július 2-i ülésén a titkár arra ösztönözte az üzemi bizottságokat, hogy „ ... ve­zessék be mindenütt a panasz- és ötletládákat", a jó ötleteket pedi,g az üzemi bizottság részesítse jutalomban. 110 A versenymozgalom elindulását követően az üzemi bizottságok — a szakszervezetek javaslatára — ingyenes rohammunkákat szervez­tek. 111 Az újpesti munkások százai például június és július vasárnap­jain az újpesti vasútvonalak helyreállításán dolgoztak. Rákoscsabán a második sín lerakásához a munkások 20 000, a kiskereskedők, kis­iparosok 10 000, a pedagógusok 360 munkaórát, a gazdák 800 fuvar­órát vállaltak ingyen. A kiskereskedők és kisiparosok még 4250 lós Fogaskerék, 1945. augusztus 4. 107 Szabad Nép. (továbbiakban: SZN), 1945. szeptember 19. 108 Sorra alakultak a versenybizottságok a Wohanka és Társa Utóda Gépgyárnál 1945. június 21-én. (OL Wohanka ir. sz. n.), a Ganz Vagonnál, július I4-én, a Szalay Rt.-nél július 23-án (SZOT L Vasasszaksz. 4. d.) stb. 1M Szakszervezeti Közlöny, 1945. július 15. 110 SZOT L Vasasszaksz. 1945. 4. d. 111 A Stühmer Frigyes és Fiai Rt. központi üzemi bizottsága július 7-re roham­munkát szervezett. A munkáért járó összegért szenet vásároltak, amelyet a Fe­rencvárosi pályaudvar részére ajánlottak fel. (OL Stühmer ir. sz. n.) Az Ajkacsin­gervölgyi Bánya Jolán-aknáján július 21-én, vasárnap, rohammunkát tartottak. (85. SZ.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom