Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

pengőt is adtak. A munkások a „Dolgozók az ország újjáépítéséért"­mozgalom keretén belül anyagilag segítették az újjáépítést. Az üb-k kezdeményezésére túlmunkát vállaltak, minden javadalmazás nélkül. A Goldberger-gyár üb-jenek küldöttsége augusztus 11-én bejelen­tette az ÚjjáépítésigMnisztériumban, hogy a vállalat alkalmazottai három hónapon keresztül napi félórás, térítés nélküli munkával já­rulnak hozzá az újjáépítéshez. 112 Különböző mozgalmak szervezése és irányítása mellett számos üzemi bizottság, a munkáspártok helyi szervezeteivel karöltve, olyan bérrendszer kialakítására törekedett, amely ösztönzőleg hat a ter­melés fokozására. Pl. a MOLAJ üzemi bizottsága és a munkáspár­tok helyi szervezetei együtt javasolták a vállalatvezetésnek a pré­miumrendszer bevezetését. 113 A munka díjazásának problémájával a ScheU-gyárban az üb megbízásából az ún. műszaki versenybizott­ság foglalkozott. 114 Az akkord- és a prémiumrendszer bevezetése mellett foglalt állást a vasutasok és a postások üzemi MKP-párt­titkárainak országos értekezlete is. 115 Az üzemi bizottságok, vala­mint a munkások élenjáró tömegei az újjáépítés nehéz munkája közben felismerték, hogy a termelés és a termelékenység fokozása megköveteli a bérezés rendezését, a több munkáért több bér elvé­nek érvényesítését, és határozottan felléptek a felszabadulást követő hónapokban széles körben hangoztatott, és a munkamorált károsan befolyásoló, egyenlősdit hirdető nézetek és a nekik megfelelő gya­korlat ellen. Az üzemi bizottságok fellépése ösztönzőleg hatott a ter­melésre. A munkástömegek bekapcsolódása a versenymozgalomba, roham­brigádok alakítása, az újjáépítés anyagi támogatása arra utalt, hogy az újjáépítés szükségességét a dolgozók felismerték, és — vállalva a nélkülözéseket is — küzdöttek annak mielőbbi véghezviteléért. Az eredmény nem maradt el. A közlekedés helyreállítása mint az újjáépítés központi feladata nagy ütemben haladt előre. S bár a májusban kitűzött feladatot — év végéig 10 000 vagon helyreállí­lu OL UM 1945—8057. — A Pamuttextilművek munkásai heti két és fél órát (OL UM 1945—8027), az Alfa Szeparátor gyár munkásai szintén heti két és fél órát (OL UM 1945—8033), a Danuvia-gyár dolgozói pedig személyenként 10 órát ajánlottak fel (OL Danuvia ir. 1. cs.). A Magyar Altalános Hitelbank dolgozói több alkalommal pénzadománnyal támogatták az újjáépítést. (OL UM 1945—38 891 és 36 542.) A Csepeli WM Tömegcikk Üzem dolgozói elhatározták, hogy éjjeli túlmunkával elvégzik a vasúti kocsik lemezprés munkáit, a bádogosok pedig minden szombati napot díj­talanul a vasúti kocsik helyreállítására fordítják. A munkások lendülete magával ragadta a tisztviselőket is. A Munkásiroda tisztviselői felajánlották, hogy a 14 napi szabadságon felüli idejüket az újjáépítésre fordítják. (Fogaskerék, 1945. június 23.) 113 OL MOLAJ ir. üb. sz. n. 114 Fogaskerék, 1945. július 28. 115 A vasutas és postás üzemi párttitkárok országos értekezlete. 1945. augusztus 18—19. Bp„ 9. old,

Next

/
Oldalképek
Tartalom