Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

megindítását és folytonosságát. Az MKP elsőnek ismerte feí az ebből a helyzetből eredhető súlyos következményeket, és a felszabadult területek lakosságához, nemzeti bizottságaihoz, az összes működő társadalmi intézményhez és párthoz az ismert, megrendítő felhívással fordult: „Mentsétek meg Budapest és az ipari centrumok munkásait, lakosait!"

48 A felni vasra megmozdult a felszabadult országrész lakossága. Jelentős élelmiszerkészletek gyűltek össze, amelyek a szovjet hadsereg segítségével jutottak el rendeltetési helyükre, és átmenetileg jelentősien enyhítettek a munkásság helyzetén. Az élelmezési probléma azonban állandóan napirenden maradt. Az üzemi bizottságoknak a munkásság létéért folytatott küzdelmét a szakszervezetek is támogatták, mégis ebben az időben ez a munka az üzemi bizottságokra hárult, és nagy energiát kötött le. A probléma akkori súlyosságát tükrözi, hogy szinte minden üzemi bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvben találhatunk élelmezési kérdésekkel foglalkozó tárgypontot. A szovjet hadsereg gyakran nyújtott segítséget az élelmezési nehézségek enyhítésére: rendszeresen szállító eszközöket bocsátott az üzemi beszerzők rendelkezésére (pl. a Danuviában, a WM-gyárban és az Ózdi Vasműben), vagy élelmiszereket juttatott a gyárak munkásainak.

49 Az üzemi bizottságok mindent megtettek, hogy a dolgozók helyzetén segítsenek. A gyárak termékeinek egy részét vidéken élelmiszerekre cserélték át. Üzemi konyhákat állítottak fel. Az üzemi bizottságok egy-két tagját megbízták az ellátás szervezésével. A nagyobb vállalatoknál élelmiszer-beszerző csoportokat hoztak létre. Sokszor maguk állították élő a szállításokhoz szükséges eszközöket, autóroncsok, sérült szekerek, kocsik kijavításával. A gyárvezetés kezében összpontosultak az anyagi eszközök, a csereáruk, és ezért e problémák megoldásában az üzemek többségében a gyárvezetés és az üzemi bizottság között kooperáció alakult ki.

50 Az Özdi Vasműveknél 1945. január 12-én a kommunisták kezdeményezésére élelmezési bizottságot hoztak létre, majd pedig megalakult az ún. ís Az MKP KV 1945. január 6-i ülésén elfogadott határozata értelmében indult el az iparvárosok lakosságának megmentéséért ez a mozgalom. Széles körű társadalmi erők bevonásával Nemzeti Segély Bizottságok alakultak, melyek szervezték és lebonyolították az országos méretű akciót. 40 Pl. a Danuviának január 28-án 10 zsák búzát juttatott, a kurityáni Szénbánya és Víllamosközpont munkásainak 1945 januárjában 3152,25 kg kenyeret és 49,31 kg főzőlisztet, 93 kg cukrot, 492.25 kg árpagyöngyöt, 116,15 kg sót, 287,75 kg marhahúst és többfajta fűszert adott. (OL RSV Rt. vig. lev. 1944/1945—235. d.) A BudapestSalgótarjáni Gépgyár budapesti gyárában dolgozó munkások élelmezését a felszabadulástól június elejéig a szovjet hadsereg biztosította. Az üb 1945. június 9-én jelenti, hogy a szovjet katonai parancsnokság megszűnése után a munkások élelmezése nincs biztosítva. (OL Budapest—Salgótarjáni Gépgyár ir. sz. n.) 50 SZOT L Vasasszaksz. 1945. özdi iratok 2. d.