Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
„ténymegállapító bizottság". Á munkáspártok 25—25 főt delegáltak a bizottságba, amely felmérte a rendelkezésre álló készleteket, megállapította az ellátatlanok számát, és elősegítette a cserét a környező falviakkal. 51 Az üzemi bizottságok erőfeszítései általában eredményhez vezettek: átmenetileg biztosították az alkalmazottak, sőt családjuk számára a létfenntartáshoz legszükségesebb élelmiszereket. Harc a termelés megindításáért A termelés megindítása a szovjet hadsereg fasizmus elleni harcának támogatása, a magyar nép nemzetközi kötelességének teljesítése és az ellátás javítása szempontjából is rendkívül fontos feladatot jelentett. Az üzemi bizottságok helyesen ismerték fel, hogy a termelés megindítása a nemzet legsajátosabb érdeke, és hogy a fasizmus elleni harc támogatása a háború mielőbbi befejezését segíti elő. Másrészt a munkásság legjobbjai az élet megindítását a gyárakban, a munkahelyeken nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdésnek is tekintették. Először is ennek révén munkaalkalmat teremtettek, elősegítették a csellengők termelőmunkába való bevonását, lehetővé tették a dolgozók szervezését, aktivitásuk fokozását, annak előkészítését, hogy a kibontakozásban vezető szerepet vállalhassanak. Másrészt tudatában voltak annak, hogy a harcoló alakulatok harci eszközeinek javítása vagy új fegyverek készítése a fasisztákat üldöző szovjet hadsereg győzelmét segíti elő. A munkásság szemtanúja volt annak a mérhetetlen nagy áldozatnak, amelyet a szovjet katonák hazánk felszabadításáért hoztak, s ez még fokozottabb helytállásra ösztönözte őket. A front helyenként igen lassan vonult előre. Amíg a Tiszántúlon és Észak-Magyarországon, továbbá a Duna-Tisza közén és a Dunántúl déli részein már széles körben kibontakozott a demokratikus élet, az üzemekben, a mezőkön megindult a termelőmunka, addig a fővárosban és a Dunántúl nagy részén még tombolt a fasiszta terror. A szovjet hadsereg elkeseredett küzdelmet vívott a német és a nyilas hadsereg ellen, az ország. teljes felszabadításáért. A szovjet katonák Budapesten szinte minden egyes házért külön harcoltak. Ilyen körülmények között a nemzet érdeke az volt, hogy a fasizmus mielőbbi leverésére az ország teljes emberi és anyagi erejét a hazánk felszabadításáért harcoló szovjet hadsereg támogatására mozgósítsák 61 OL BSV Rt. ált. 473. cs.
