Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

Az üzemi bizottsági tisztség elvállalása és gyakorlása az üzemből való elbocsátás okául nem szolgálhat. . A munkaadó a bizottság tagjait a megbízatásuknak megszüntetésétől számított 2 éven belül akár felmondással, akár anélkül, csak olyan esetben bocsáthatja el, amelyben a szolgálati szerződést felmondási idő megtartása nélkül is megszüntetheti. Ily ügyekből felmerülő panaszok esetén a munkaügyi bíróság dönt. Uzemredukció, munkahiány vagy egyéb hasonló ok esetén csak az iparfelügyelőség hozzájárulásával bocsátható el az üzemi bizottság tagja (póttagja). 23. § Amennyiben a munkaadó az 5. §-ban megállapított kötelességeinek az előírt határidő alatt nem tenne eleget, az alkalmazottak keresete alapján a munkaügyi bíróság intézkedik, és a munkaadót, meghallgatása után, az ebből származó költségek megfizetésére kötelezheti. 24. § Az üzemi bizottsági tagok hatásköri túllépése vagy kötelességsértése miatt a munkaadó, ha pedig a bizottsági tagokat feladataik ellátásában a munkaadó akadályozza, a bizottság panaszában, végül a bizottsági tisztség ellátásának módozatai tekintetében felmerülő vitában a munkaügyi bíróság határoz. 25. § A jelen rendelet előtt megalakult üzemi bizottságok ott, ahol azok megválasztása vagy összetétele ellentétben áll a rendelettel, újraválasztandók vagy átszervezendők. Ahol pedig a rendelet értelmében nem üzemi bizottságok, hanem csak bizalmi férfiak működhetnek, abban az esetben, ha már vannak üzemi bizottságok, azok feloszlatandók. 26. § Az állami közüzemek, közintézmények, közintézetek és köztestületek áltál foglalkoztatottakra ezen rendelet nem alkalmazható. 27. § Jelen rendelet 1945. február hó 15. napján lép életbe. Takács Ferenc s. k., iparügyi miniszter