Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

II Az üzemi bizottságok hatáskörének szabályozása, harc a tőkésekkel (1945. február—július)

Magyar Közlöny — 2945. február 18. 5. sz. Az 50 444/1945. IpM és az 50 499/1945. IpM sz. rend. az alaprendelet hatályát kiterjesztette a bányákra, a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakra, a Magyar Állami Ércbányászatra és a Magyar Állami Komlói Kőszén/bányára, (MK 1945. március 31. 14. sz. ' és április 28. 18. sz.) A jelen rendelet és az ezt kiegészítő 50 444/1945. és 50 499/1945. IpM sz. rendeletek az 1945. június 5-én megjelent 55 000/1945. IpM sz. rendelettel hatályukat vesztették. A második alaprendelet több vonatkozásban növelte az üb-k hatáskörét és szerepét. Az első alaprendelet csak 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemnél engedélyezte az üb megalakítást. Az 55 000-res rendelet 20 alkalmazottra szállította le ezt a határt. Emellett növelte az üb-n belül a munkástagok számát egyrészt azáltal, hogy „20—150 munkavállalóig 3 rendes és 3 póttag, 150—200 munkavállalóig 4 rendes és 4 póttag, 200 munkavállalón felül minden 200 munkavállaló után 1 rendes és 1 póttag megválasztását" rendelte el. Másrészt pedig a megválasztható tisztviselők számát csökkentette, „5—15 munkavállalóig 1 rendes és 1 póttag, 15—100 munkavállalóig 2 rendes és 2 póttag, 100—200 munkavállalóig 3 rendes és 3 póttag, 200 munkavállalón felül minden további 200 munkavállaló után 1 rendes és 1 póttag" választását engedélyezte. Több telephellyel rendelkező vállalatnál pedig elrendelte „az üzem központjában állandó jellegű központi bizottság..." felállítását. A rendelet ezenkívül részletesen szabályozta az üb-k működéséhez szükséges függetlenített üb-tagok számát. Az üb-k és a munkáltató között felmerült vitás kérdések végleges eldöntésére paritásos alapon szervezett Országos Üzemi Döntőbizottság felállítását mondta ki. Létszámcsökkentés esetén az üb-tag elbocsátásához nem az iparfelügyelőség, hanem az illetékes szakszervezet hozzájárulását írta elő. Az üzem termelési menete és terve ellenőrzési feladatának az üb-k hatáskörébe utalása, valamint az összes vállalatnál, 200 munkavállalón aluli gyáraknál is, az üzleti könyvekbe való betekintésnek lehetővé tétele és az üb-knek a szokásos üzletmeneten túlmenő kötelezettséget tartalmazó valamennyi irat bemutatása növelte az üb-k szerepét, súlyát és hatáskörét. Viszont az üb-k hatásköréből kivette az üzemek fasisztáktól való megtisztításának a feladatát.