Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

tanácson keresztül jut kifejezésre. Az' üzemi tanács, tehát csak akkor életképes- és csak akkor erős, ha test a dolgozók testéből, vér a véréből, ha az üzem vezetőségével szemben minden kérdésben, minden esetleges konfliktusban az üzem munkásságára támaszkodhatik. A bérkérdésben, a munkásMgiériia-kérdéöben, aa üzem lépten-nyomon felmerülő egyéb napi kérdéseiben csak így tudja érvényre juttatni a dolgozók érdekeit, csak így képes keresztülvinni a munkásság akaratát. Esetről esetre követeléseikkel lép fel vagy tiltakozik a vezetőség olyan intézkedése ellen, amelyek sértik a munkásság érdekeit. Ha szükséges, mozgósítja, maga mögé állítja az üzem dolgozóit, harcra sorakoztatja fel őket a gyár vezetősége ellen. Rövid üzemi gyűléseket rögtönöz, feltárja a munkásság előtt a szóbanforgó, vitás kérdés mibenlétét. A munkásság okvetlenül megérti és magáévá teszi az üzemi tanács álláspontját, 1. mert teljes bizalommal visetetik a tanács iránt és 2., mert a tanács álláspontja eleve nem lehet más, mint a dolgozók érdekeinek védelme. A munkásság szervezettsége, harci szelleme és egységes fellépése növeli az üzemi tanács erejét és tekintélyét. Az évtizedes elnyomás és rabság után végre felszabadított szegedi munkásság még nem tud élni a szabadságával. Hiányzik a szervezettség. Hiányzik a munkásöntudat. Hiányzik a harci szellem. Nincs meg az új lehetőségek felismerése és kihasználása. Így fordulhatott elő, hogy az üzemi tanácsot egyes helyeken nem a munkásság választotta, hanem a szakszervezet vezetősége állította össze és választatta meg formailag a közömbös, mindenbe belenyugvó munkásokkal. így történhetett meg máshol például az, hogy a gyár néhány régi szervezett munkása egyszerűen kinevezte önmagát üzemi tanáccsá, és utólag szerezte meg ehhez — nem- a munkásság, hanem — a szakszervezet jóváhagyását. (Amellett nem egy esetben az a helyezet, hogy az üZemi tanács nem a munkásság érdekeit védi a gyárvezetőséggel szemben, hanem, mivéL,a vezetők elmenekültek, a gyár gazda nélkül maradt, az üzem vezetésének munkáját látja el a kereskedelmi és könyvelési teendőktől kezdve egészen a munkabérek megállapításáig. Előfordult az is, hogy az üzemi tanács megalakult, még mielőtt a gyár a munkát megkezdte volna: a szakszervezet által összeállított üzemi tanács, helyezte üzembe a félig romokban heverő, gazdátlan ipartelepet. Itt tehát nem az üzemi munkásság választotta meg a maga kebeléből a. tanácsot, hanem éppen ellenkezőleg: az üzemi tanács terelte össze és állította a gépek mellé a dolgozókat.) Különleges, átmeneti állapottal állunk szemben, amelynek megvannak a maga természetszerű kinövései és ferdeségei. 12* 179