Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

I Az üzemi bizottságok alakulása és első intézkedései, a gyárak helyreállítása, a termelés megindítása (1944. október—1945. február)

12/b ÚJPEST, 1945. JANUÁR 17. Az újpesti és rákospalotai szakmaközi szervező bizottság ideiglenes munkaprogramja"' , 1. A fasiszta propaganda ellensúlyozása, illetve megszüntetése. 2. A gyári polgárőrség megszervezése. 3. A munka zavartalan biztosítása, az üzem termelésének felfokozása. 4. A fasiszta rezsim áldozatainak rehabilitálása.- 5. Az alkalmazottak felvételének ellenőrzése. 6. Az egészségügyi szolgálat megszervezése. 7. Tanoncnevelés. 8. Felvilágosító előadások. 9. Munkás jóléti intézmények megszervezése. 10. Bérek rendezése. Az újpesti és rákospalotai szakmaközi szervező bizottság. Egyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat, az előző dokumentum melléklete. — OL BM ir. 1945—48. sz. n. 13 SZEGED, 1945. JANUÁR 21. Pikler Györgynek a „Munka" c. napilapban megjelent cikke az üzemi tanácsok jelentőségéről, feladatköréről és a munkásöntudat kialakításában való szerepéről 17 Az üzemi tanács az üzemi munkásság szerve. Feladata: a munkásság gazdasági érdekeinek védelme. Az üzemi tanácsot az üzemi munkásság hozza létre, kiválasztva az üzem dolgozói közül azokat, akik a legértelmesebbek és legharcosabbak. Az így létrejött üzemi tanács az üzemi dolgozók bizalmát és támogatását bírja. A szervezett, öntudatos, harcos üzemi munkásság védelme alatt áll. Erejét a dolgozók erejéből, szervezettségéből, harcos szelleméből meríti. A munkásság akarata az üzem vezetőségével szemben az üzemi