Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
kintsenek vezetőiknek az egy üzemben foglalkoztatott szakszervezeti tagok? Az üzemi bizottságok további sorsáról mind több vita folyt. A szakszervezeteknek az államosításokat követő időkben megtartott kongresszusai is külön napirendi tárgyként foglalkoztak az üzemi bizottságok problémájával. A vasasszakszervezet április havi kongresszusa többek között elhatározta, hogy az üzemi bizottságok részére új szabályzatot készíttet. 338 A vegyipari szakszervezet a felügyeleti jogkörébe tartozott üzemi bizottságokkal külön értekezleten ismertette megváltozott feladatkörüket. A textilipari szakszervezet országos üzemi bizottsági értekezletén szintén az államosítások után bekövetkezett új helyzetet, az üzemi bizottságok és a vállalatvezetők új viszonyát vitatták meg. Ez a szakszervezeti központ különösképpen hangsúlyozta, hogy „a vállalatvezetőt a népi demokrácia állította az államosított üzem élére, aki teljes egyéni felelősséggel tartozik a magyar népnek", ezért az üzemi bizottságnak a legszorosabb kapcsolatot kell kiépítenie a vállalatvezetővel, s nem képezheti anruík ellenzékét. Ez a figyelmeztetés indokolt és helyes volt, de ma már nem lehet egyetérteni a szakszervezeti központoknak azzal a nézetével, hogy szükségtelennek tartották az üzemi bizottságok részvételét a vállalatok vezetésében mutatkozó bürokrácia elleni harcban, a tervezésben, a termelés, a termelő berendezések, a nyersanyagok, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználásának ellenőrzésében, és nem tartottak számot olyan jogokra, hogy a dolgozókat a vállalatvezetés helytelen, törvénysértő inlézkedéseivel szemben megvédjék. A szakszervezetek kongresszusait és üzemi bizottsági értekezleteit követően rövidesen tervezetek láttak napvilágot, melyek, különös tekintettel a szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett változásra, az iparági szervezkedésre, az üzemi bizottságok gyökeres átszervezését készttették élő. 1948 júniusában az ország 50 legnagyobb vállalatának üzemi bizottsági elnökeitől és főbizalmijaitól véleményt kértek, miként lehetne az üzemi bizottságokat a szakszervezetek helyi szerveivé alakítani. Az üzemi bizottságok válaszait nem ismerjük. Az viszont tény, hogy az 1948 október havára összehívott szakszervezeti kongresszus előkészítő bizottsága július folyamán az üzemi bizottságok átszervezésére tervezetet dolgozott ki. Az előkészítő bizottság a tervezetben javasolta, hogy az üzemi bizottságokat az üzemi szakszervezeti alapszervezet vezetőségévé tegyék, a főbizalmi tisztséget szüntessék 338 SZOT L SZT 1948. szakszervezetek Jelentései 11. d.
