Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

a munkásosztály szűkebb rétegeiben, és 1944 Őszén, új körülmé­nyek között, testet öltöttek. Mindezek közvetve hozzájárultak a forradalmi átalakulás szub­jektív feltóteleinek erőteljesebb érlelődéséhez, a fasiszta- és há­borúellenes, haladó, demokratikus mozgalom kibontakozásához, köz­vetlenül pedig határozottan előmozdították az üzemi bizottságok megalakulását, szervezeti és politikai tevékenységét. A formák sokfélesége az alakuláskor Az üzemi bizottságok szervezeti fórmáinak sokfélesége szintén a különböző történelmi hagyományok, mozgalmi tapasztalatok hatá­sát tükrözi, hiszen — amint látni fogjuk — szervezetileg szervesen kapcsolódtak a munkásosztálynak a felszabadulást megelőző idő­szakban kialakult harci formáihoz, sok helyütt egyenesen azokból nőttek ki. Több üzemben — a felszabadulást megelőzően —, az illegális kommunista párt kezdeményezésére, ellenállási csoport alakult a gépek és a gyári készletek megmentésére. 12 Ezeken a helyeken az üzemi bizottságok magvát ezek a csoportok képezték. 13 Ahol a fel­szabadulás előtt aktívan működött a bizalmi testület, ott az alakult át üzemi tanáccsá, illetve üzemi bizottsággá. 14 Budapest számos üzemében, még a felszabadulást megelőző hónapokban, a kommu­nisták kezdeményezésére illegális üzemi bizottságok jöttek létre, melyek, amint arra lehetőség nyílott, azonnal legalizálódtak. 15 Több üzemi bizottságot a munkások a Tanácsköztársaság példájára emlé­kezve hoztak létre, de akadtak üzemek, ahol a húszas-harmincas években aktívan működő osztrák és német üzemi munkásszervek tapasztalatai játszottak közre az üzemi szerv megalakításában. 16 Egy-két helyen az üzemi bizottság az úgynevezett üzemi választ­mányból alakult át. Az üzemi választmányok 1944 nyarán, horthysta kormányrendeletre jöttek létre, és az ellenforradalmi fasiszta kor­mányok gazdasági és politikai feladatainak üzemen belüli végre­12 Kiss Károly, Strassenreiter József és mások visszaérni. 13 Pl. a csepeli WM-ben. (Kirschner B.—Rácz B.: Adalékok a felszabadult cse­peli WM első négy hónapjának történetéhez. PK 1961. 3. 131. old.) 14 Pl. a pécsi üzemekben (40/a. és b. sz.), az Egyesült Izzóban (11. sz.), a Ganz Hajóban {Vas—Witteg M. visszaérni.) stb. ir ' Pl. a Fogaskerékgyárban (Krajcsovics József visszaérni.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban (29. és 45. sz.), a Kőbányai Polgári Serfőzdében (Borbándi Antal visszaérni.) stb. 16 Pl. Strack Ádám a Szegedi Kenderfonóban és öhlwang Jenő a Budapest­Salgótarjáni Gépgyár budapesti üzemében az osztrák példa nyomán szervezte meg az első üzemi szervezetet. (Strack Adám és öhlwang Jenő visszaérni.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom