Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
hajtását voltak hivatva elősegíteni, illetve teljesíteni. Mégis előfordult, hogy a beválasztott munkások egy része vagy — mint a Szolnoki Cukorgyárban történt — túlnyomó része baloldali érzelmű munkásokból vagy az illegális kommunistákból került ki. A fasiszták elmenekülése után az üzemi választmány — a szervezett munkástagok kezdeményezésére — üzemi tanáccsá alakult át. (43. sz.) Sok üzemi bizottság a már működő bizottságok példájára, azok közvetlen segítségével jött létre. Az üzemi bizottságok létrejöttét — különösen az első hónapokban — az jellemezte, hogy abban többnyire a munkásság politikai aktivitása, kezdeményezése, öntevékenysége játszotta az elsődleges szerepet. « A kommunisták tevékenységének hatása az üzemi bizottságokra A munkások kezdeményezése azonban hamarosan támogatásra talált a helyi párt-, szakszervezeti- és államhatalmi szervek részéről is. Bekapcsolódásuk a szervezésbe meggyorsította és valamenynyire egységesítette az üzemi bizottságok létrejöttének folyamatát. Az üzemi bizottságok szerepét és jelentőségét a két munkáspárt helyi szervezetei és a szakszervezetek ismerték fel. A felszabadulást követően azonnal megalakult MKP helyj* pártszervezetek, majd a központi vezető szervek —^amint erre módjuk nyílt — a szervező munkába bekapcsolódtak. Az első hónapokban a párt befolyása az üzemi bizottságok tevékenységére, politikai arculatának kialakítására főleg a helyi szervezetek támogatásával működő kommunista üzemi bizottsági tagok és az üzemekben dolgozó kommunisták munkájában érvényesült. A Viharsarok számos üzemében, majd ózdon, Diósgyőrött, Budapesten, Pest környékén és a Dunántúlon sok üzemi bizottság a kommunista pártszervezetek küldötteinek közreműködésével alakult meg. 17 " Az Első Orosházi Hengermalomnál, 1941. november 12-én (3. sz.), a Szentesi Napló-nyomdánál december 26-án (7. sz.) az üzemi bizottságok választása alkalmával a kommunista párt képviseltette magát. A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Rt.-nél, 1945. január 18-án, a rákospalotai kommunista pártszervezet kezdeményezésére baloldali munkások választották meg az ideiglenes üzemi bizottságot. (21. sz.) A Dunai Repülőgépgyárnál január 26-án a „Kommunista Párt Központi Irodájának megbízottja" szervezte meg az üzemi tanácsot. (Pl Arch. 2/16—93.) Ugyanezen a napon a kommunista párt egyik megbízottja jelenlétében az Agrolux Rt. „munkás bizottsága" alakuló ülést tartott. A Sorg Antal Építőipari Rt.-nél Január 17-én, a Révai Irodalmi Intézetnél január 28-án, az TJhri Testvérek Autókarosszériagyárban (annak Hungária úti telepén) február l-én, a Fémáru-, Fegyveres Gépgyárban február 2-án, a Hunnia Filmgyárban február 6-án (28. sz), a Magyar Wolframlámpagyár Kremenszky János Rt.-nél február 8-án, a Tubus- és Kupakgyár Rt.-nél február 12-én a kommunista párt kerületi, illetve központi küldötteinek jelenlétében tartották meg az üzemi bizottságok választását.
