Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
megbízatását 2 évben állapította meg. Ezzel szemben a Szakszervezeti Tanács csak a bányászat és az ipar területén működő üzemi bizottságok jogkörének szabályozását tervezte, a választásoknál fenntartotta az 55 000-es rendelet előírásait, a szakszervezetek felügyeleti jogát tovább bővítette, az üzemi bizottságok megbízatását pedig egy évben szabta meg, melyet a Szakszervezeti Tanács indokolt esetben további egy évvel meghosszabbíthatott. 291 A két rendelettervezet végeredményben két különböző koncepciót képviselt. Az SZDP befolyása alatt álló Iparügyi Minisztérium tervezete általában e párt álláspontját tükrözte. Az SZDP balszárnya is azt a nézetet tette magáévá, hogy a szocialista építés megkönynyítése és meggyorsítása, valamint az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében szükség van az üzemi bizottságok jogainak kiterjesztésére. Bán Antal iparügyi miniszter, aki több kérdésben ekkor már az SZDP jobboldali csoportosulását támogatta, egyetértett azzal, hogy az üzemi bizottságok követelését teljesíteni kell. Az Iparügyi Minisztérium tervezete tág kaput nyitott az üzemi bizottságok helyi irányításának, főként az Iparügyi Minisztérium befolyásának. Ezzel szemben a Szakszervezeti Tanács rendelettervezete bizonyos vonatkozásaiban az MKP által helyesnek tartott központi irányítás gondolatát képviselte, más vonatkozásban azonban, elsősorban az üzemi bizottságok jogkörének kiterjesztése kérdésében attól eltérő álláspontra helyezkedett. A két rendelettervezet összhangba hozása az egyes kérdésekkel kapcsolatos lényeges eltérések miatt akadályokba ütközött. A Szakszervezeti Tanács összekötő bizottsága a nehézségek áthidalása végett 1947. május 7-én végül is azt javasolta, hogy előbb a különböző üzemi bizottsági rendeleteket egységesítsék, és az új üzemi alkotmányt megszövegezve, azt büntető szankciókkal egészítsék ki. A bizottság ugvanakkor azt kívánta, hogy a rendettervezetet június 15-ig készítsék el. 292 Az üzemi alkotmány tervezete 1947. június elején az Iparügyi Minisztérium jogi osztályára került. A két tervezet közötti eltérések megoldásáról és az üzemi alkotmány végleges szövegéről további adatok már nem állnak rendelkezésünkre, mert az Iparügyi Minisztérium levéltárának 1945—1948. évi anyaga az 1956-os ellenforradalom alatt megsemmisült. Az kétségtelen, hogy nem sikerült egységesíteni az ellentétes álláspontokat, ezért az üzemi bizottságok jogkörének rendezése kérdésében a viták tovább tartottak. 291 OL Iparügyi Min. töredékes ir., az üzemi bizottsági reform ügyében kelt 1947. február 28. és április 15-i feljegyzések. 283 Pl Arch. 2/16—100,
