Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Az üzemi bizottságok, újabb jogi szabályozás hiányában, a tőké­sek ellen vívott harcban az 55 000-es rendelet előírásait rendszerint nem tartották meg. A Szakszervezeti Tanács a jogköri túllépések ellen nem emelt kifogást, ha azok a munkásosztály érdekét szol­gálták. A Láng Gépgyár, a Gschwindt Szesz-, Élesztő- és Rumgyár, a Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, a Kispesti Textilgyár üzemi bizottságai a jogszabá­lyokban biztosított kereteken túlmenően fokozták a termelés ellen­őrzését és irányítását. A Láng Gépgyár üzemi bizottsága a sérelmi politika helyett saját hatáskörében — ahogyan azt az SZDP XIII. kerületi pártbizottsága jellemezte — „angyalföldi módon járt el", 293 azaz álláspontját termelési és személyzeti kérdésekben az igazgató­sággál szemben rendszeresen érvényesítette. A LAMPART-művek üzemi bizottsága a vállalat főrészvényese, a Magyar Altalános Hi­telbank által kinevezett műszaki igazgatót nem engedte be a gyár területére, mert kinevezéséhez a bank nem kérte az üzemi bizott­ság előzetes hozzájárulását. 294 Az üzemi bizottságok a termelést ellenőrző — és részben irányító — tevékenységüket általában az ügyvezető igazgatóságokkal kö­zösen tartott üléseken és a vállalatok osztályain folyó munka rend­szeres felülvizsgálásával, valamint az üzemrészek állandó látogatá­sával látták el. Az ellenőrzés fokozásával párhuzamosan az üzemi bizottságok szorosabbra fűzték kapcsolataikat a munkássággál. Tagjaik rendsze­resen látogatták a munkahelyeket, orvosolták a sérelmeket, havonta üzemi beszámolókat tartottak. A gyári értekezleteken az aktuális kérdéseken kívül az üzemi bizottsági elnökök tájékoztatást adtak a vállalat termeléséről és elért eredményeiről. A hároméves terv előkészítése és törvénybe iktatása Az üzemi bizottságok lendületes munkája a hároméves terv elő­készítésében is komoly szerepet játszott. A „Magyar Közösség" nevű illegális államellenes összeesküvés fel­számolása, a külföldre emigrált Nagy Ferenc miniszterelnök és a jobboldali beállítottságú kisgazdapárti képviselők kizárásával a Füg­getlen Kisgazdapártban végbement demokratizálódás, a belpolitikai válság levezetése és az 1947 júniusában, Dinnyés Lajosi elnökletével alakult új kormány hivatalba lépése egyet jelentett a népi demok­393 Pl Arch. 253/1—139. 294 OL MAH Ip. 0. 48. CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom