Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

Az új üzemi alkotmány tervezeteinek sorsa 1947 elején az üzemi bizottságok újraválasztásával egyidejűleg ismét felmerült az új üzemi alkotmány életbeléptetésének a szükségessége. Az MKP központi lapjában 1947. január 8-án megjelent mértékadó nyilatkozat szerint a párt mindent megtesz, hogy „a nemzetgyűlés az üzemi alkotmány kérdését napirendre tűzze".

287 Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára az MKP politikai akadémiáján tartott előadásában ismét sürgette az üzemi bizottságok jogkörének kiterjesztését. De az 1947 tavaszán rendezett megyei szakszervezeti konferenciák napirendjein is kivétel nélkül szerepelt a harmadik üzemi bizottsági rendelet ügye.

288 A Szakszervezeti Tanács a saját rendelettervezetét, melyre — mint említettük — sok módosító és kiegészítő javaslatot kapott, csak március végén tudta véglegesen megszövegezni. Az Iparügyi Minisztérium már korábban, 1947. január 1-én elkészítette javaslatát. A Szakszervezeti Tanács március 27-i ülésén a közös tervezet megszövegezésére egyeztető bizottság kiküldését javasolta az Iparügyi Minisztériumnak.

289 A Szaktanács rendelettervezete javaslati, kifogásolási és ellenőrzési jogot biztosított az üzemi bizottságoknak a munkaviszonnyal kapcsolatos összes kérdésekben, munkabérügyekben, a munkavédelem, a gazdasági, jóléti, egészségügyi, kulturális és sportintézmények irányítása tekintetében. Széles körű javaslati, kifogásolási és ellenőrzési jogot adott továbbá a termelési, a kalkulációs, az értékesítési, a hitelfelhasználási, a pénz- és áruforgalmi ügyekben. A rendelettervezet, az általános kívánságnak eleget téve, az üzemi bizottságok 2—2 tagját a részvénytársaságok, a szövetkezetek és a korlátolt felelősségű társaságok teljes jogú igazgatósági tagságával ruházta fel, akik a közgyűléseken, igazgatósági, választmányi és taggyűléseken nemcsak tanácskozási, hanem szavazati joggal vesznek részt. Végül a tervezet büntető szankciókat állapított meg arra az esetre, ha a munkáltató vagy az üzemi bizottságok tagjai a rendeletben körvonalazott kötelezettségeket nem teljesítik.

290 Az Iparügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Tanács tervezete között több kérdésben lényeges eltérés mutatkozott. Az Iparügyi Minisztérium egységesen akarta szabályozni az üzemi bizottságok jogkörét, megegyezés hiányában megengedte a lajstromos választást, a kerületi üzemi döntőbizottságok megszervezésével a szakszervezetek felügyeleti jogát korlátozta, végül az üzemi bizottságok 287 SZN 1947. január 8. 288 Pl Arch. 2/16—66. 289 SZOT L SZT eln. ülésl jkvek 1947. 280 SZOT L SZT eln. ülésl jkv. 1946. 9, <J,