Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)
Zala megye
I. osztály (18 hold) II. osztály (20 hold) III. osztály (22 hold) Osztályba Ism nem sorolt bese 3retlen rolású Össz* sen helységek száma szántó (hold) helységek száma szántó (hold) h ^y- szántó ségek száma ü , el y- szántó ségek száma helységek száma szántó (hold) helységek száma szántó (hold) 92 22 828 265 54 107 127 18 368 5 2 006 2 1 491 97 310 Százalékban: 18,74 23,46 53,97 55,60 25,86 18,88 1,02 2,06 0,41 0,00 100,00 100,00 A rétek minőségi megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: I. kategória (6 kaszás) helységek rét száma (kaszás) II. kategória (8 kaszás) helységek rét száma (kaszás) Besorolatlan helységek rét száma 0iold) Ismeretlen besorola.su helységek rét száma (kaszás) Öss helységek száma zesen rét (kaszád) 51 4 072 433 35 001 5 516 2 1 491 39 590 Százalékban: 10,39 10,29 88,19 88,41 1,01 1,30 0,41 0,00 100,00 100,00 Jórészt a megye átlagosnál rosszabb talajviszonyaival magyarázható, hogy az úrbéres földek zömmel a második, vagy a harmadik minőségi kategóriába tartoznak. Az úrbéres réteknek alig tíz százalékát minősítették olyan jóminőségű rétnek, amelyet évente kétszer is lehet kaszálni. A telkekhez előírt földjárandóság és a ténylegesen kiadott úrbéres földterület aránya jó. Figyelembe véve a földek minőségi besorolását, 4807 jobbágytelekhez 95 294 hold szántó és 37 380 kaszás rét járt volna, a tabellákba beírt úrbéres szántó és rét azonban ennél valamivel kevesebb: 90 434 hold szántó és 36 694 rét. A külső appertineneiákban előállott hiányt az úrbérrendezést végrehajtó hatóságok igyekeztek belső telekkel pótolni, ennek folytán a törvényesen előírt úrbéres járandóság és a ténylegesen kiadott úrbéres földterület között lényeges eltérés nincs. Egyes községekben szélsőséges esetek is előfordultak. Henye községben az úrbéri tabellában összeírt 23|| jobbágy telekhez mindössze 149 hold úrbéres földet adtak. Mihályfán 5| telekhez 4 hold, Óhidon 11* telekhez 2 hold úrbéres föld járult, kizárólag belső telek minőségében. Az utóbbi két faluban a telkes jobbágyokként összeírt úrbéresek valójában házas zselléreknek tekinthetők; az úrbéri tabella kimutatása szerint is évente csak a házas zsellérektől megkövetelt szolgáltatást, a 18 nap gyalog robotot teljesítették. A veszprémi püspökség sümegi uradalmához tartozó Nyirádon ezzel szemben 35 J| telekhez 795 hold elsőosztályú szántóföldet és 427 hold elsőosztályú rétet adtak, továbbá az előírásnak megfelelően elegendő mennyiségű belső telket is. Hasonlóképpen a járandóságnál jóval több földet adtak az úrbéres telkekhez a Festetics féle keszthelyi uradalomhoz tartozó Reziben. A jobbágyok anyagi helyzetére igen jellemző telki állomány eloszlása megyei átlagban azt jelenti, hogy egy telkes jobbágyra 0,48 egész telek jut. Ez a telekátlag gyakorlatilag majdnem 14 hold (pontosabban: 13,76 hold) úrbéres földet jelent. A telki állomány azonban nagyon egyenetlenül oszlik el, amint ezt a telekátlagok községek szerinti alakulását bemutató alábbi táblázatunk is bizonyítja: Telekátlag értékek Helj száma ségek százaléka Telki föld terjedelme százaléka (hold) Telek nélküli 54 11,00 6 534 4,39 0,01—0,12 5 1,02 189 0,13 0,13—0,25 47 9,57 8 406 5,64 0,26—0,50 209 42,56 61 828 41,50 0,51—0,75 125 25,46 49 680 33,35 0,76—1,00 40 8,15 17 491 11,74 1,01—1,50 9 1,83 4 224 2,83 1,51-től 2 0,41 626 0,42 összesen 491 100,00 148 987 100,00
