Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Zala megye

A megyében Összesen 54 olyan község van tehát, amelynek úrbéres lakossága telki állo­mánnyal nem rendelkezett. Egynegyed vagy annál kisebb a telekátlag 52 helységben. Leg­több faluban, szám szerint 334-ben, egynegyed és háromnegyed közötti telekátlagok vannak, és mindössze 11 községben emelkedik a telek­átlag egy egész fölé. A telekátlagok a birtokok nagyságrendi kate­góriáiban a következőképpen alakulnak: 100 hold 101—500 501—1000 5000 10 000 10 000 alatti holdas holdas holdas holdas hol( * feletti birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon 0,43 0,45 0,46 0,55 0,46 0,50 Azt, hogy a telekátlagok a birtokosok külön­böző csoportjaiban hogyan alakulnak, az alábbi táblázat szemlélteti: Világi magán- Világi papi Szerzetesrendi birtokosoknál birtokosoknál birtokosoknál 0,48 0,520,45 A birtokos-csoportokon belül a birtok nagysága szerint így változik a telekátlag: 100 101—fiOO 501 — 1001— 5001— 10 000 hold hoWas 1000 5000 10 000 hold alatti birto- holdas holdas holdas feletti birto- jj 0Il birto- birto- birto- birto­kon kon kon kon kon Világi magánbirtokosoknál 0,44 0,45 0,49 0,61 0,42 0,50 Világi papi birtokosoknál 0,31 0,40 0,35 0,54 0,65 — Szerzetesrendi birtokosoknál — — 0,57 0,44 — — Mint láthatjuk, a telekátlagokban nem ala­kultak ki olyan nagy szélsőségek, mint más megyékben, legalábbis a birtokosok csoportjait tekintve nem. Legalacsonyabb telekátlagokat a világi papi kis- és középbirtokon, legnagyobba­kat a világi papi nagybirtokon találunk. Az 5000 holdnál nagyobb úrbéres földterülettel rendelkező világi papi nagybirtok jelen esetben a veszprémi püspökség birtokaival azonos. A világi magánbirtok telekátlaga megfelel a megyei átlagnak, míg a szerzetesrendi birtok telekát­laga valamivel a megyei átlag alatt marad. A 10 000 holdon felüli világi magánnagybirtok telekátlaga a megyei átlagnál magasabb, kere­ken féltelek. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert például Sopron és Vas megyében az óriásbirtok telekátlaga jócskán elmarad a megyei átlag mögött. További figyelemre méltó szempont a világi óriásbirtok telekátlagainak vizsgálatánál, hogy e kategóriában Sopron megyében kizárólag, Zala megyében pedig fele­részben Esterházy Miklós herceg uradalmairól van szó. Míg Sopron megyében az Esterházy­birtokok telekátlaga csak 0,40, Zala megyében több mint féltelek. Legalacsonyabb telek­átlag az 5001 — 10 000 holdas világi magán­nagybirtokon (0,42), a 100 holdon aluli kategó­riában (0,44) és a 101 — 500 holdas kategóriában (0,45) található. Egy úrbéresre a 100 holdon aluli kisbirtokon mindössze 3,1 hold, 101 — 500 hold között 7,1 hold, 501 — 1000 hold között 7,2 hold, 1001—5000 hold között 12,3 hold (a zsellérséget is beleértve!), 5001 — 10 000 hold között 7,9 hold és a 10 000 holdon felüli nagy­birtokon 8,2 hold úrbéres föld jutott. Zala megye úrbéres népessége a feldolgozott úrbéri tabellák alapján az úrbérrendezés idején a következőképpen tagozódott: Telkes jobbágy Háeas zsellér Hazátlan zsellér összes úrbéres 9 924 8 923 812 19 659 Százalékban: 50,48 45,39 4,13 100,00 Zala megye egész lakossága az 1787. évi nép­számlálás idején pedig 226 069 fő volt. 20 A felté­telezhető természetes gyarapodást (16,6%-ot) levonva, az úrbérrendezés idején a megye össz­lakossága 188 542 főre tehető. Az úrbéri tabel­lákban általában csak a családfőket írták össze. A családfők számát ötös valószínű átlagos csa­ládlétszámmal szorozva azt az eredményt kap­juk, hogy 1767-ben Zala megye egész úrbéres lakossága 98 295 fő volt, az úrbérrendezés tehát az összlakosságnak mintegy 52 százalékát érin­tette. A telkes jobbágyság egyes rétegeinek arányá­ból a jobbágyság differenciálódásának előre­haladott volta tűnik ki. Fél vagy annál kisebb résztelekkel rendelke­zett a jobbágyság 69,75 százaléka, közülük is nyolcad telke volt 1176 jobbágynak (11,85%). Ez utóbbiakkal nagyjából azonos anyagi hely­zetben lehettek az úrbéres földet használó zsel­lérek, akiknek száma igen nagy. Az ilyen zsel­20. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. Danyi Dezső ás Dávid Zoltán, Bp. 1960. 50*, illetve 368. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom