Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Zala megye

földterületük 6105 hold, birtokosaik 1767-ben Festetics Kristóf és Festetics Pál gr. voltak. A Batthyány család birtoka volt Zala megyében a kanizsa-homokkomáromi és a szentgróti uradalom. Szentgrótot 1654-ben és 1656-ban vásárolta Batthyány Ádám. 1712-ben a grófi ág kapta. Kanizsát 1743-ban a kincstártól, Homokkomaromot 1744-ben Ech bárótól vásárolta meg Batthyány Lajos gr., és 1746-ban mindkettőt a majorátushoz csatolta.

10 A Zala megyei Batthyány-birtokok összes úrbéres földterülete 8480 hold, ebből a hercegi ágé (BatthyányStrattman Ádám gr.) Kanizsa-Homokkomárom, a grófi ágé (Batthyány Imre gr.) Szentgrót volt 1767-ben. Az úrbérrendezés idején a megye legnagyobb egyházi birtokosai a veszprémi püspökség 8808, a veszprémi káptalan 3490 és a budai társaskáptalan 4531 hold úrbéres földterülettel. Ezek mind középkori alapítású egyházi javadalmak. Nemzetiségi tekintetben a török kor utáni telepítések nem sok változást hoztak. A megye nyugati része nem pusztult el, itt megmaradt az eredeti lakosság: Csesztreg és Lövő környéke magyar, az alsólendvai uradalom egy része és a belatinci uradalom vend, a Muraköz pedig horvát lakosságú volt. A megye többi részén folyamatosan végrehajtott nagyobb arányú telepítések alkalmával az elpusztult falvakba vagy a puszta telkekre leginkább magyar lakosság települt. A XVIII. század első felében újra kedvező lehetőségek nyíltak a mezőgazdasági árutermelés fejlesztésére. Ezt a lehetőséget a nagyobb birtokosok igyekeztek is kihasználni. A hatvanas évek elején a földesurak sorra vizsgálták felül a községek urbáriumait és szerződéseit, vagy a régi szerződéseket egyszerűen felrúgták, és megemelték a szolgáltatásokat. A jobbágyok leginkább a robot megnövelését sérelmezték. A földesurak, amikor növelték majorsági kezelésű földjeiket, azoknak megművelésére nem rendelkeztek elég munkaerővel, így a munka javarésze a jobbágyok és a zsellérek robotjára épült. A robotnak időszakonkénti megnövelése eléggé elterjedt. Éppen a legsürgősebb munkák idején (aratás, hordás, szüret, stb.) a jobbágyok alig jutottak saját földjeik megműveléséhez.

11 A robot különleges formáját, a hosszú fuvart a földesurak szükség szerint és általában igen gyakran vették igénybe, legnagyobbrészt saját majorsági termékeik szállítására. Ugyancsak közvetlen összefüggésben van a majorgazdaság kiterjesztésével, hogy a földesurak elsősorban 10. Zimányi Vera: i. m. 11. Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. com. Szaladiensis 1765. július 23. a jobbágykézen levő nem úrbéres földek — irtások, legelők, rétek — megcsonkítására törekedtek, sőt, gyakran az úrbéres telki állományhoz is hozzányúltak.

12 Miközben a parasztok sérelmeik orvoslását a királynőtől várták, a földesurak úriszéki perekkel próbálták a súlyosabb szolgáltatásokat kikényszeríteni. Emellett minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeztek megtorolni a parasztság kérvényezési mozgalmát,

13 amely csakhamar nyílt elégedetlenségbe csapott át. Nyilvánvaló lett, hogy a földesurak gátlástalan követelései a parasztság anyagi helyzetének olyan nagymérvű romlásához vezethetnek, amely már az állami adó jövedelmeket veszélyezteti, ezért Zala megyében is megkezdték az úrbéres viszonyok általános rendezését. Evégből a királynő Brunswick Antal királyi biztost küldte ki a megyébe. Az úrbéri perekben a végső szót maga a királynő mondta ki. A megyei birtokosok állandóan ostromolták a helytartótanácsot, hogy a királynőnél nekik kedvező határozat kiadása érdekében járjon közben.

14 A királynő minden általa jóváhagyott urbáriumban előírta a heti 1 nap igás vagy 2 nap gyalog robotot, továbbá lehetővé tette rendkívüli robotok követelését, sőt az is, hogy a földesurak a jobbágyok irtásföldjeit magukhoz váltsák, vagy annak használatáért a jobbágyoktól rendszeres pénzszolgáltatásokat szedjenek. Ez a megoldás a jobbágyokat nem elégítette ki. Az úrbéri perekben hozott királynői határozatok végrehajtása legtöbb helyen ellenállásba ütközött. Előfordult azonban az is, hogy az új urbáriumot a királyi biztos és a földesúr közötti nézeteltérés miatt nem lehetett életbe léptetni. A parasztok sok helyütt kijelentették, hogy az új urbáriumban előírt szolgáltatásokat csak akkor teljesítik, ha a többi jobbágyokat is hasonló módon szabályozzák.

15 1766 nyarán újabb kérvényezési hullám indult, és a mozgalom sokkal határozottabb és fenyegetőbb lett, mint az előző évben volt. Paraszt agitátorok jártak faluról-falura, de erőszakos összetűzésre nem került sor. A megye is keményebben lépett fel a parasztok, főként vezetőik ellen. Felemelték a vármegyei hajdúk létszámát, a Nagykanizsán állomásozó katonaság pedig állandóan készenlétben volt, hogy szükség esetén beavatkozzék. Brunswick is olyan utasítást kapott a királynőtől, hogy a parasztok lázongását minden rendelkezésre álló eszközzel törje le.

16 így sikerült ugyan a fegyveres összeütközést megakadályozni, de az elégedetlenség nem szűnt meg. 12. TJO. 1765. július 23., szeptember 12., 1766. január 13. 13. Uo. 1765. november 26., december 2. 14. Uo. 1765. december 12. 15. Uo. 1766. május 12. 16. Uo. 1766. június 5.