Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Vas megye

másik részét 1749-ben királyi adományul nyerte Festetics József. Birtokosa 1767-ben gr. Festetics Pál. A felsőlendvai hitbizományi a Széchyek felsőlendvai uradalmának egy részéből alapította Nádasdy Ferenc tábornok, a kivégzett országbíró fia. Az uradalomhoz házasság révén jutott, összes úrbéres területe az úrbérrendezéskor 16 386 hold, birtokosa özv. gr. Nádasdy Lipótné. A Széchy-féle felsőlendvai uradalom másik részét (Muraszombat—-Rakicsány) Szapáry Péter 1687-ben vásárolta meg gr. Kéry Ferenctől és feleségétől, Széchy Júliától. Úrbéres területe 1767-ben 4507 hold, birtokosa gr. Szapáry Péter.

8 Legnagyobb egyházi birtokos a megyében a szentgotthárdi cisztercita apátság 9225 hold úrbéres földterülettel. Az apátságot a javadalommal együtt III. Béla király alapította 1183-ban. 1391-től gyakorlatilag végig a Széchyek birtokolták, és csak 1675-ben váltotta tőlük vissza Széchenyi György esztergomi érsek. A vasvári káptalan birtokainak úrbéres területe 3231, a győri püspökségé 2817 hold. Mindkettő középkori alapítású.

9 A majorgazdálkodás kiterjesztése a XVIII. század közepe táján az úrbéres népesség terheinek megnövekedéséhez és helyzetének romlásához vezetett. Emiatt az 1760-as években, különösen 1765-ben a parasztok elégedetlensége magasra csapott. Panaszos levelek és kérvények tömegét terjesztették a királynő elé, szinte minden esetben a korábbi szerződósükhöz vagy kialakult szolgáltatási gyakorlatukhoz való visszatérést kérve. Panaszaik legfőbb tárgya a robot megnövekedése volt. A földesurak — elsősorban a nagybirtokosok — gyakran résztelkés jobbágyoktól is egésztelek után járó robotot vagy annál is többet követeltek. A rohonci uradalom jobbágyainak 27 pontra terjedő sérelmei közül legsúlyosabb az, hogy a negyedtelkes jobbágyoknak heti 3 nap robotot kell teljesíteniök, azonkívül elő kell állniok hosszú fuvarra, széna- és gabonabehordásra és más idénymunkákra.

10 A szentgotthárdi apátsági uradalomban hasonló volt a helyzet, sőt itt még a házas zsellérektől is évi 25 nap gyalogos robotot követeltek. A németújvári uradalomban aratás és szüret idején heti 6 nap robot is előfordult. A robot megnövelésével egyidejűleg a földesurak arra is törekedtek, hogy majorságaikat a jobbágyok irtásföldjeinek, sőt telki állományának rovására növeljék. A csákányi uradalom jobbágyai többek között 8. Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szeríc. Borovszky Samu. Bp. 1900. 9. Uo. 10. Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. com. Castriferrei 1765. május 2. azt sérelmezték, hogy szántóföldjeik és rétjeik jelentős részét elvette a földesúr és a majorhoz csatolta.

11 Gyakran megtörtént, hogy a földesúr egyszerűen megcsonkította a jobbágyok telkeit. (Pl. br. Sigray Károly birtokán, a szentgotthárdi, a németújvári uradalomban, Geregyén és másutt.)

12 Puszta telkekre nem telepítettek jobbágyokat, hanem azokkal is a majorság területét gyarapították. Napirenden volt az úrbéres lakosság haszonvételeinek: korcsmáitatásnak, faizásnak, malmoknak, stb. elvétele. Különös figyelmet érdemel a földesuraknak az a törekvése, hogy a mezővárosokat régi, szerződésekben biztosított jogaiktól megfosszák, és a többi úrbéres falvakhoz hasonló helyzetbe kényszerítsék. A megye valamennyi jelentősebb mezővárosa, köztük Pinkafő, Rohonc, Sárvár, Körmend, Vasvár és Szentgotthárd megmozdult a fenyegető veszély ellen. Sérelmeiket eljuttatták a királynőhöz, azok érdemi tárgyalása azonban első fokon a földesurak befolyása alatt álló úriszókeken folyt, ez a körülmény pedig sok esetben kedvezőtlenül befolyásolta ügyük további kimenetelét. Az úrbéres lakosság elégedetlenségének elfojtására a földesurak megpróbálták az úriszéket felhasználni, de a panaszkodó, majd nyíltan elégedetlenkedő parasztok ellen erőszakosan is felléptek. Amikor a parasztok mozgalma komolyabb méreteket öltött — megtámadták a községházákat, széthurcolták az ott őrzött iratokat, és népgyűléseken követelték régi jogaik visszaállítását —, a királynő elrendelte, hogy a parasztok megfélemlítésére katonaságot vonjanak össze, és a megye az országos főhadparancsnoksággal egyetértésben járjon el a nyugtalanság elfojtására.

13 Azt azonban a Habsburg-kormányzat is belátta, hogy az úrbéri ügyek sokkal alaposabb, szélesebb körű rendezést igényelnek, és a birtokos osztály mohóságát — nem annyira az úrbéres lakosság érdekében, mint inkább az állami adóalap megóvása végett — korlátok közé kell szorítani. 1766 elején a királynő Brunswick Antal személyében királyi biztost küldött ki a folyamatban levő úrbéri ügyek kivizsgálására.

14 Azontúl az úrbéri perek felülvizsgálata a királyi biztos vezetésével folyt. 1766 júliusában Brunswick Antal és Balogh László királyi biztosok úgy tájékoztatták a helytartótanácsot, hogy az úrbérrendezés zavartalanul folyik, ellentétben a vármegye jelentésével, amely szerint a parasztok ellenállása növekszik. A két jelentés közötti feltűnő eltérés kivizsgálása a vármegyét igazolta.

15 11. Uo. 1765. augusztus 23. 12. Uo. 1765. november 18. 13. Uo. 1765. július 7. 14. Uo. 1766. január 17. 15. Uo. 1766. augusztus 18.