Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Vas megye

jobbágytalan falvai, a kuriális helységek. A hatalmas főurak között pedig új nevek tűnnek fel a XVI. század elején: az Erdődyek és a Batthyányak. A mohácsi katasztrófa után pár évvel a szultán már Bécs ellen nyomult, közben pedig Kőszeget 1530-ban maga Zápolyai János dúlta fel.

4 Alig két év múlva a török kisebb Vas megyei várak elfoglalása után, végigpusztítva a megye jelentős részét, már Kőszeg alatt állt. Kőszeg várőrsége azonban Jurisics Miklós kapitány vezetésével hősiesen ellenállt, így a török kénytelen volt elvonulni. Hasonló kudarc érte Sárvár alatt is.

5 A török háborúk idején a megyének a Rába jobbpartján elterülő része a végvárrendszerhez tartozott. Állandó török megszállás alatt nem volt, és csak időnként szenvedett török beütésektől, mint például 1600-ban. Az 1663. évi nagy támadás idején a törökök újra ebben az irányban próbáltak Bécs felé előnyomulni, de 1664-ben Szentgotthárdnál vereséget szenvedtek, így a megye ezúttal is megmenekült.

B Minthogy Vas megye a törökellenes harcok színtere mögött volt, ebben az időben gazdasági jelentősége is megnőtt. A XVI. században a háború által előidézett konjunktúra a nagybirtokosokat az árutermelés fokozására serkentette. Az árutermelő majorgazdaságok létrehozásában a hatalmas sárvári uradalom birtokosa, Nádasdy Tamás járt az élen, de az Erdődyek és a Batthyányak sem sokkal maradtak el mögötte. Sárvár a Nádasdy-birtokoknak nemcsak gazdasági központja lett, hanem Nádasdy Tamás pártfogásával a dunántúli protestáns szellemi élet vezető helye is. A mezővárosoknak városokká fejlődését földesuraiktól való erős függésük akadályozta. Mivel a mezőgazdasági árutermelés a török korban főleg a háborús konjunktúrával volt kapcsolatban, békés időszakokban lehanyatlott. Ujabb lendületet a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc leverése után, a Habsburgok magyarországi gazdaságpolitikája következtében vett. A megye középkori nagybirtokos rétege a XVIII., század közepére teljesen kicserélődött. A XIV. században letűntek a Kőszegiek. A Garaiak és az Újlakiak hatalmának Mátyás vetett véget. A Kanizsaiak óriási birtoka Nádasdy Tamásra szállt, majd a Wesselényi-összeesküvés után az egész a kincstár tulajdonába ment át. A sárvári uradalmat egy ideig a kincstár kezelte, később különböző bérlők váltogatták benne egymást. A XVII. század végére kihaltak a Széchyek és a Gersei Pethők is. Helyükbe a tö4. Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1900. 5. Uo. 6. Uo. rök háborúkban kiemelkedett és a Habsburgok szolgálatában meggazdagodott Batthyányak, Erdődyek, Esterházyak, Festeticsek léptek. Vas megye legnagyobb földbirtokosai a Batthyányak voltak. Nagyszabású birtokhalmozásaikat a XVI. század első felében kezdte a család első kiemelkedő tagja, Batthyány Ferenc. Ferdinánd királynak tett szolgálatai fejében 1527-ben királyi adományként elnyerte a rohonci és a szalonaki uradalmat, továbbá Bozsokot ós Szerdahelyt. Ugyancsak királyi adományul kapta az Újlaki család kihalása után a németújvári uradalmat, melynek őrségi részéből később a csákányi uradalom alakult. A Széchy család leányági sarjának, Poppel Évának hozományaként szerezte meg a muraszombat-rakicsányi uradalom felét és a dobrai uradalmat, továbbá a felsőlendvai uradalom egy részét, amelyet később a muraszombatrakicsányi uradalomhoz csatoltak. A körmendi uradalmat az Erdődyektől vette zálogba, akik azt később eladták Joó Jánosnak, ő az Illésházy-perben való részessége miatt hűtlenség címén elvesztette, s a kincstártól azután Batthyány II. Ferenc vásárolta meg. Az intai uradalom részben a Széchyektől, részben más földbirtokosoktól vétel útján került a család tulajdonába. A borostyánkői uradalmat Batthyány Ádám 1644-ben vásárolta meg Königsperg Kristóftól. Ezt az uradalmat 1669-ben kettéosztották: a borostyánkői részt az idősebb, a pinkafői részt az ifjabb ág kapta. Végül Szőcét 1755-ben ruházta Batthyány József hercegprímásra Rimanóczy Ádám.

7 A Batthyány családnak 1767-ben Vas megyében tíz uradalma és néhány községben kisebb részbirtoka volt, összesen 64 918 hold úrbéres földdel. A birtokon a család hercegi és grófi ágának tagjai osztoztak. Az Erdődy család birtokait erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek alapozta meg. A XVI. század közepén már övék volt Füzes, Jánosháza, Monyorókerék, Vép és Vörösvár. A birtokok 1767-ben a család tagjai, gr. Erdődy Kristóf és László örökösei között oszlottak meg. összes úrbéres földjük 17 939 hold volt. Hg. Esterházy Miklós két uradalmát, Lókat és Kőszeget Esterházy Pál nádor a XVII. század végén vásárolta. Ezek úrbéres földterülete 1767-ben 7521 hold. A Festetics család birtokainak úrbéres területe 5989 holdra terjedt. A vasvári gazdaságot túlnyomórészt a Gersei Pethőktől vásárolták a XVII. század végén Festetics Pál és 1741-ben Festetics Kristóf. Birtokosa 1767-ben Festetics Kristóf. A baltavári uradalom egy részét 1720-ban vásárolta, 7. Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára. Levéltári leltárak. 16. sz. Bp. 1962.