Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Tolna megye

100 hold 101—500 alatti holdas birtokon birtokon 501—1000 1001—5000 holdas holdas birtokon birtokon 5001— 10 000 10 000 hold holdas feletti birtokon birtokon Világi magánbirtokosoknál: 0,25 0,31 0,34 0,37 0,37 0,50 Világi papi birtokosoknál: — 0,37 — 0,47 0,26 — Szerzetesrendi birtokosoknál: — — — 0,69 — — A legalacsonyabb és a legmagasabb birtokkategóriákat kivéve tehát a világi magánbirtokosoknál eléggé kiegyensúlyozottak a telekátlagok: a 101 — 10 000 holdig terjedő nagyságú birtokokon 0,31 — 0,37 között mozogtak. A világi papi birtokosoknál viszont meglehetősen ingadozó volt a telekátlag. A legnagyobb telekátlagot (0,69) a szerzetesrendi birtokosoknál találjuk. Tolna megyében az úrbérrendezéskor 13 189 úrbérest írtak össze. Családonként ötös szorzószámot alkalmazva az úrbéresek és családtagjaik száma az úrbérrendezés idején kb. 66 000 fő lehetett. Tolna megyében az 1784-es népszámlálás adatai szerint a tényleges lakosság száma 133 557 volt.

10 Az úrbérrendezéskor tehát — levonva a természetes szaporulatot, 16,6%-ot — 111 387 főre tehető a megye összlakossága. Vagyis a megye összlakosságának 59,1%-a úrbéres volt. Tolna megye úrbéresei a következőképpen oszlanak meg a jobbágykategóriák között: Telkes jobbágyok Házas zsellérek Hazátlan zsellérek összes úrbéresek 8 912 Százalékban: 67,57 3 086 23,40 1 191 9,03 13 189 100,00 Az összes úrbéres népességen belül Tolna megyében a telkes jobbágyok arányszáma meglehetősen magas. Dunántúlon ezt az arányszámot csupán Baranya és Fejér megye arányszáma múlja felül, s Komárom megyéé közelíti meg. A telkes jobbágyok rétegződése a megyében a következő volt: Isii icrGtl&i iy

2 teleknél nagyobb l^—1 telkű 1—% telkű %—>/

2 telkű %—y

4 telkű Vi—V. telkű V. telkű telek- „ telkű jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy nagyságú Összesen jobbágy 11 65 600 630 2 643 3 589 1 374 — 8 912 Százalékban: 0,12 0,73 6,73 7,03 29,66 40,27 15,42 — 100,00 Vagyis Tolna megyében a telkes jobbágyságnak csupán 14,65%-a élt 1/2-nél nagyobb telken, egy teleknél nagyobb birtoka csak a jobbágyság elenyésző kisebbségének volt (0,85%). Az 1/4 teleknél kisebb kategóriába a jobbágyságnak 55,69%-a tartozott. Az úrbéres népesség kezén levő telki földek megoszlása ingatlanfajtánként és úrbéres kategóriánként a következő volt: , , , Telkes „ „, , , Ismeretlen „ Az úrbéres földekből jobbágyoké Zselléreké megoszlású Összesen Belső telek (hold) 3 983 506 — 4 489 Százalékban: 89,73 11,27 — 100,00 Szántó (hold) 100 091 811 — 100 902 Százalékban: 99,20 0,08 — 100,00 Rét (kaszás) 35 672 403 — 36 075 Százalékban: 98,88 1,12 — 100,00 összes telki föld (hold) 139 746 1720 — 141 466 Százalékban: 98,78 1,22 — 100,00 Mint látjuk, az összes telki földek 98,78%-át bírták Tolna megyében a telkes jobbágyok. Ezen a téren a dunántúli megyék közül csupán Sopron megye múlta felül Tolnát, és Fejér meg Somogy megye volt hasonló helyzetben. Az úrbéres népesség az egyes birtokos-csoportokon belül Tolna megyében a következőképpen oszlott meg: 10. Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787'). Szerk. Danyi Dezső ós Dávid Zoltán. Bp. 1960. 50.* 1.