Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Tolna megye

Úrbéresek száma Világi magán­birtoko­soknál Világi papi birtoko­soknál Szerzetes­rendi birtoko­soknál Egyházi birtoko­soknál Kincstárnál összesen Köz­birtoko­soknál Ismeretlen birtoko­soknál Összesen Telkes jobbágy 7 159 1 356 34 1 390 — 160 203 8 912 Százalékban: 80,33 15,21 0,38 15,59 1,80 2,28 100,00 Házas zsellér 2 349 667 12 679 — 54 4 3 086 Százalékban: 76,12 21,61 0,39 22,00 1,75 0,13 100,00 Hazátlan zsellér 1 018 161 5 166 — 7 — 1 191 Százalékban: S5,47 13,52 0,42 13,94 0,59 100,00 összes úrbéres 10 526 2 184 51 2 235 ­221 207 13 189 Százalékban: 79,81 16,56 0,39 16,87 1,67 1,57 100,00 Tolna megye úrbéres népességének 79,81 %-a világi nagybirtokosokhoz tartozott. Az egyházi birtokosok birtokán az összes úrbéreseknek csupán 16,87%-a élt, s ezek között elenyésző 100 hold 101—500 501—1000 Úrbéresek száma alatti holdas holdas birtokon birtokon birtokon (0,39%) a szerzetesrendi birtokon élők száma. Az egyes birtoknagyság-kategóriák között az úrbéres népesség a következőképpen oszlott meg: 1001—5000 5001—10 000 10 000 hold Nem kate­holdas holdas feletti gorizálható összesen birtokon birtokon birtokon birtokon Telkes jobbágy 2 297 79 2 702 1 441 4 028 363 89 12 Százalékban: 0,02 3,33 0,89 30,33 16,17 45,19 4,07 100,00 Házas zsellér 31 7S 21 997 543 1 358 58 3 086 Százalékban: 1,00 2,53 0,68 32,31 17,60 44,00 1,88 100,00 Hazátlan zsellér — 30 11 380 206 547 7 1 191 Százalékban: 2,52 0,92 32,74 17,30 45,93 0,59 100,00 összes úrbéres 33 405 111 4 089 2 190 5 933 428 13 189 Százalékban: 0,25 3,07 0,84 31,01 16,60 44,98 32,5 100,00 Úrbéres kötöttség tekintetében a megye a meg ;oszlása a következő volt: helységeinek, illetve az úrbéres népességnek A szabadköltözésű jobbágyság arányszáma az egész Dunántúlon Tolna megyében volt a legmagasabb (81,65%). Ez a megye török alatti és a felszabadító háborúk idején történt pusztulásának a következménye: az újonnan telepített falvak — s ilyen volt a megye falvai­nak a többsége — szabadköltözésűek lettek. A vegyes kötöttségű kategóriába Tolna megyé­ben is azoknak a falvaknak a jobbágysága tar­tozott, ahol közösen éltek az újonnan telepí­tett és a régen itt élő jobbágycsaládok. Az úrbéreseknek, az úrbéri telkeknek és az úrbéres földeknek a földesurak csoportjai, illet­ve az egyes birtoknagyság-kategóriák közötti megoszlását a bevezetés végén elhelyezett táblázat mutatja. Ennek adataiból a 10 000 holdon felüli vilá­gi nagybirtok döntő súlya bontakozik ki. A világi nagybirtokok között a legjelentőseb­bek a XVIII. században kialakult hatalmas Apponyi és Esterházy birtoktestek voltak. Az Apponyiak hőgyészi uradalma 23 községet, herceg Esterházy Miklós dombóvári és ozorai uradalma pedig 9, illetve 11 községet foglalt magában. E két földesúré volt a megye helysé­geinek mintegy 40,00% o-a 5190 jobbággyal. örökös Szabad költözésű Vegyes Ismeretlen kondíciójú Összesen hol ców v & úrbéresek helységek úrbéresek helységek úrbéresek helységek úrbéresek helységek úrbéresek nerysegejc szama sz á ma száma száma száma száma száma száma száma száma 7 652 83 10 768 4 603 8 1 166 102 13 189 Százalékban: 6,86 4,94 81,37 81,65 3,92 4,57 7,85 8,84 100,00 100,00

Next

/
Oldalképek
Tartalom