Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Fejér megye

I. osztály (22 hold) II. osztály (24 hold) III. osztály (26 hold) Ismeretlen besorolású összesen helységek szántó helységek szántó helységek szántó helységek szántó helységek szántó száma (hold) száma (hold) száma (hold) száma (hold) száma (hold) 27 47 428 38 28 774 7 2 308 1 599 73 79 109 Százalékban: 36,99 59,95 52,05 36,37 9,59 2,92 1,37 0,76 100,00 100,00 A rétekre nézve megállapított kategóriák szerinti megoszlás a következő: I. kategória (8 ! kaszás) n. kategória (10 kaszás) III. kategória (12 kaszás) Ismeretlen besorolású összesen helységek rét helységek rét helységek rét helységek rét helységek rét száma (kaszás) száma (kaszás) száma (kaszás) száma (kaszás) száma (kaszás) 1 112 6 836 64 7 857 2 417 73 9 222 Százalékban: 1,37 1,21 8,22 9,07 87,67 85,20 2,74 4,52 100,00 100,00 Az összesítés tehát világosan mutatja, hogy Fejér megyében az olyan helységeknek a száma, amelyekben évente kétszer lehet kaszálni, minimális volt (ezek tartoztak a 8 kaszás kategóriába). Hasonlóképpen csekély mind a helységek száma, mind a rétterület a 10 kaszás kategóriában, amelyben olykor lehetett csak sarjút kaszálni. A 12 kaszás kategóriába (tehát oda, ahol egyáltalán nem kaszálható sarjú) tartozott a Fejér megyei helységek és rétek túlnyomó többsége. Ez a jelenség az egész Dunántúlon a legkirívóbb. A helységek és az úrbéres föld megoszlása a telekátlag szerint Fejér megyében a következő volt: Telekátlag értékek száma Helységek százaléka Telki föld terjedelme százaléka (hold) Telek nélküli 0,01—0,12 1 1,37 63 0,07 0,13—0,25 15 20,55 8 023 8,76 0,26—0,50 44 60,27 57 206 62,42 0,51—0,75 10 13,70 15 427 16,83 0,76—1,00 3 4,11 10 923 11,92 1,01 — 1,50 — — — — 1,51-től — — — — összesen 73 100,00 91 642 100,00 Egészen apró jobbágybirtok (0,01 — 0,12) Fejér megyében csak egy helységben volt. Olyan helységet, ahol egészteleknél nagyobb lett volna az átlag, a megyében egyáltalán nem találunk, s minimális volt az olyan helységek száma is, ahol a telekátlag 0,76—1,00 között mozgott. A legtöbb helységet és telki földet a 0,26—0,50 közötti kategóriában találjuk. Fejér megyében a legmagasabb telekátlag Seregélyes községben volt: 0,83. Az egyes földesúri birtoknagyságkategóriákban a telekátlag a következő volt: 100 hold 101—600 501—1000 1001—5000 5001—10 000 10 000 hold alatti holdas holdas holdas holdas feletti birto- birtokon birtokon birtokon birtokon birtokon kon 0,23 0,38 0,45 0,41 0,42 A telekátlag tehát Fejér megyében a 101 — 500 holdas birtokkategóriát kivéve nagyjából kiegyensúlyozott volt, 0,38—0,45 között mozgott. Ez a kiegyensúlyozottság a Dunántúl többi megyéjétől eltérő jelenség, hiszen a telekátlag ingadozások az egyes birtokkategóriák között másutt igen jelentékenyek voltak. Fejér megyében nagyobb telekátlag eltéréseket csak a birtokoscsoportok között tapasztalunk. Világi magán- Világi papi Szerzetesrendi birtokosoknál birtokosoknál birtokosoknál 0,42 0,31 0,57 Világi papi birtokos Fejér megyében csak az 501 — 1000 holdig terjedő birtokkategóriában van, szerzetesrendi birtokos pedig csak az 1001 —