Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Fejér megye

5 000 holdig terjedő birtokkategóriában. A világi magánbirtokosok esetében az egyes birtokkategóriákon belül a telekátlag a következőképpen alakult: 100 hold 101—500 alatti holdas birtokon birtokon 501—1000 holdas birtokon 1001—5000 holdas birtokon 5001— —10 000 holdas birtokon 10 000 hold feletti birtokon 0,23 0,40 0,43 0,41 0,41 Tehát a világi magánbirtokosok csoportjában a 101—500 holdas birtokkategóriát kivéve a telekátlag kiegyensúlyozottsága még nagyobb volt, mint amikor a megye összes birtokosait vettük figyelembe. Az úrbérrendezéskor Fejér megyében 6993 úrbéres családfőt írtak össze. Ha az 5-ös szorzószámot alkalmazzuk, Fejér megye úrbéreseinek és családtagainak a számát ekkor kb. 35000-re tehetjük. Az 1787. évi országos összesítés szerint Fejér megye tényleges népessége 110 709 fő volt.

19 1768-tól 1787-ig az újabb, bár kisebb mértékű telepítések és a lakosság természetes szaporodása nem indokolja a két szám közötti nagy különbséget. De mivel az 1787. évi összeírás már 97 lakott praediumot is tekintetbe vesz, ezeknek a praediumoknak a legnagyobb részével már az úrbérrendezés idejében is számolni lehet. Az összes úrbéres népességen belül Fejér megyében a telkes jobbágyok százalékos aránya meglehetősen magas volt. Viszonylag csekély azonban — más megyékkel összehasonlítva — a házas zsellérek, de különösen a hazátlan zsellérek arányszáma. Telkes jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Összes úrbéres 5 380 1 229 384 6 993 Százalékban: 76,94 17,57 5,49 100,00 A telkes jobbágyok rétegeződése a megyében a következő volt: iy

2 teleknél nagyobb l'/

2

—l telkű 1—% telkű 3/ y telkű V,—Ya telkű $4—J/, telkű V

8 telkű Ismeretlen telkű jobbágy jobbágy jobbágy jobbágy "jobbágy jobbágy jobbágy teleknagyságú Összesen 48 Százalékban: 0,89 126 2,34 192 3,57 412 7,66 1 294 24,05 2 299 42,73 1 009 18,76 5 380 100,00 Fejér megyében tehát a telkes jobbágyság több mint 60%-a a negyedteleknél kisebb kategóriába tartozott. Különösen feltűnő még dunántúli viszonylatban a nyolcadtelkesek igen magas arányszáma. Félteleknél nagyobb jobbágybirtoka csak 14,46%-nak volt, de ennek is a fele csupán a 3/4 —1/2 telek közötti kategóriába tartozott. Az úrbéres népesség kezén levő telki földek megoszlása ingatlanfajtánként és úrbéres kategóriánként a következő volt: Az úrbéres földekből Telkes jobbágyoké Zselléreké Ismeretlen megoszlású összesen Belső telek (hold) 3 153 158 3 311 Százalékban: 95,23 4,77 — 100,00 Szántó (hold) 78 486 623 79 109 Százalékban: 99,21 0,79 — 100,00 Rét (kaszás) 9 124 98 — 9 222 Százalékban: 98,94 1,06 — 100,00 összes telki föld (hold) 90 763 879 — 91 642 Százalékban: 99,04 0,96 — 100,00 Az összes telki földnek (belső telek, szántó, rét) Fejér megyében a telkes jobbágyok bírták a 99,04%-át, a zsellérekre tehát csak 0,96% jutott. Ezen a téren Fejér megye a dunántúli megyék közül Sopron, Tolna s bizonyos mértékig Somogy megyéhez hasonló helyzetben volt. Az úrbéres népesség az egyes birtokos-csoportokon belül a következőképpen oszlott meg: 19. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787). Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 50* 1. illetve 368. 1.