Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Fejér megye

A megye népességének a száma 100 esztendő alatt, 1685-től 1784—87-ig 115 471-re emelkedett.

6 A lakott helységek száma pedig 26-ról 73-ra nőtt. Az úrbérrendezés előtt a megye jobbágyságának legnagyobb része szerződés alapján teljesítette földesúri szolgáltatásait. Sok szerződés keletkezett a felszabadulás utáni és közvetlenül a Rákóczi-szabadságharc utáni időkben. Ebben az időben igen ritkák voltak az olyan szerződések, amelyek robotszolgáltatásra kötelezték a jobbágyokat. Ezek a szerződések azonban, hacsak meg nem újították őket, többnyire feledésbe mentek. A Fejér megyei szerződések nagy többségét (65—70%-át) az 1760-as években kötötték. Ezeknek a szerződéseknek a fő problémája a robotszolgáltatás volt. A szerződések állandó tételei: 6 forint készpénzcenzus és 12 nap robot. De ha a cenzus csekélyebb volt (2—3 forint), akkor a robotot szabták meg 52 napban. Urbárium szerint — az úrbérrendezésig — a megyében csak négy helység szolgált (Mór 1732, Moha, Szentgyörgy 1746, Füle 1758). A Fejér megyei urbáriumokat az 1726-ban készült egységes megyei minta szerint adták ki: az egészhelyes jobbágy 4 forintot fizetett, 52 napot robotolt és mindenből természetben kilencedet adott. A mészárszékről és a kovácsról az uraság rendelkezett. Minden marhás gazda tartozott egy szekér fával karácsonyra, s házanként tartoztak adni egy tyúkot, egy kappant, 10 tojást és 1 icce vajat. A kocsma Szentgyörgy napjától Szentmihály napjáig az uraságé volt, azon túl a jobbágyoké. Míg az úrbérrendezés előtt Fejér megyében a szerződéses jobbágyközségek számának aránya 65,8% volt, a urbárium szerint szolgálóké 5,5%, addig a szokás szerint, az uraság tetszése szerint szolgálatot teljesítő helységek számának aránya 28,7%. Az utóbbiak szolgáltatásainak a bizonytalanság volt a jellemző vonása. Robotszolgáltatásuk, mivel rendje és száma nem volt megszabva, a földesurak igényeivel együtt határtalanul emelkedett. A korábbi évtizedekben nem volt súlyos ez a szolgáltatás, hiszen nem volt szükség annyi robotmunkára, az 1760-as években azonban egyes helyeken már másfél hétig is dolgoztak egyfolytában az uraságnak.

7 A szerződéskötéseknek az 1760-as években való szaporodása, a szokás szerint szolgáló jobb ágyfalvak robotterheinek ugyanezekben az években való növekedése a majorsági gazdál6. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787.) Szerk. Danyi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 31. 1. 7. Nagy Lajos: i. m. 90—93. 1. kodás egyre erősebb mértékű fejlődésével kapcsolatos. A majorságok kiépítését — korábbi bizonytalan kísérletek után — Fejér megyében az 1740-es években kezdték meg. Ez az időpont egybeesett a megye benépesedésóvel és az osztrák örökösödési háborúval. A megye óriási területeit ekkor kapcsolták be az intenzív művelésbe. A külterjes állattenyésztés nagyméretűvé való kiterjesztése is ekkor, az 1740-es években indult meg. Az uradalmakban először ez a külterjes, hamar hasznot hajtó gazdálkodási forma kapott nagy lendületet, s a külterjes, sokszor árendás birkatenyésztés az 1740-es évek közepétől kezdve a megyében általánossá vált. A hétéves háború konjunktúrája alatt az uradalmak a fő súlyt a gabonatermelésre helyezték. A földesurak jövedelememelő tevékenysége az 1740-es években indult meg egyre rohamosabb mértékben. Előbb a földesúri haszonvételeket hasznosították, s az ezek után járó jövedelmet emelték egyre magasabbra, majd — különösen a megye déli részén, de ahol lehetőség volt rá, északon is — a hatalmas legelőterületeket adták árendába. Ez utóbbi különösen érzékenyen érintette a jobbágyok érdekeit: Összeszorították a falvak határát, s gátat vetettek a további fejlődésnek. Ezzel egyidejűleg a földesurak megkezdték a majorságok kibővítését is. Ennek a folyamatnak adott döntő lökést a hétéves háború konjunktúrája. A jobbágyok robotszolgáltatásai megyeszerte megnövekedtek, s ennek következtében 1766-ban „más szomszédoknak példajok szerint" több helyen „az uraság ellen zabolátlan engedetlenséggel fel is zendültenek".

8 A Tolna megyéből 1766 nyarán Fejér megyébe átcsapott parasztmozgalmi hullám néhány hét alatt szinte az egész megyére kiterjedt, de jellemző módon a megye déli részén volt erőteljesebb. Fejér megye 72 helységéből a megye nagyobbik déli részén csak 18 jobbágyfalu volt, s ezek közül akkor 11 helységben volt parasztmozgalom. A mozgalmak kitörésének egyik oka a robotterhek növekedése volt, a másik oka pedig — s főleg a megye déli részén ez a lényegesebb — a legelő és rét kérdése. Ugyanis az allodiumok szántóterületének növelése, az uradalmi állattenyésztés fokozása, a legelőterületeknek az uraságok által való árendába adása a jobbágyok által eddig szabadon élvezett legelő- és rótterületének lényeges összeszűkítését, csökkenését eredményezte. Mindez 8. Országos Levéltár, Zichy levéltár, Fasc. 136. Urbarialia Szentmiklós. 7* 99