Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)

Fejér megye

az állattartás lehetőségének a korlátozásával a jobbágygazdálkodás alapjait fenyegette. Fejér megye 1766. június 4-én jelentette a helytartótanácsnak, hogy a Tolna megyei rossz példák Fejér megyében is elterjedtek, az enge­detlenség itt is lábrakapott, a parasztok meg­tagadták eddigi szolgálataik teljesítését, sőt néhol az uraság tisztjeit és szolgáit fegyveres erővel is megtámadták, minek következtében a földesurak biztonsága kétségessé vált, sőt a parasztok általános felkelésétől is lehet tartani. A megye bebörtönözte a parasztokat, és elha­tározta, hogy az urbáriumok ügyében kikül­dött rendeletet a parasztok anyanyelvére for­dítja és közzéteszi. Felhívta a parasztokat, hogy ha terheik súlyosak, a hatóságnál tegyenek panaszt, dolgaikat végezzék tovább, és földes­uraiknak engedelmeskedjenek. Felhívta egyúttal a földesurakat is a parasztok úrbéri szolgála­tainak szabályozására. A megye azonban maga sem bízott rendeleteinek hatásában, mert ugyan­akkor engedélyt is kért adott esetben a kato­naság felhasználására. 9 Erre a megyében több helyen sor is került. A mozgalmak lecsillapítása, elnyomása egy­részt a katonaság felhasználásával, másrészt ígérgetésekkel, és urbariális regulatiok megin­dításával néhány hónap alatt sikerült. 10 Ettől kezdve 1766—1768-ban hosszú hónapokon ke­resztül — sok huzavonával — folytak a Fejér megyei helységek úrbéri pörei. 11 Ezeknek az úrbéri pöröknek a sorozatát az 1768-as általá­nos úrbérrendezés sem rekesztette be, az elé­gedetlenség továbbra is nagy volt. Fejér megyében az úrbérrendezést 1768. április 6—28. között hajtották végre. Győry Ferenc királyi biztos 1768. április 29-ón jelen­tette a helytartótanácsnak az úrbérrende­zés befejezését. 12 A megyének valamennyi, összesen 73 helységében elvégezték az úrbér­rendezést, kiadták az urbáriumot, s elkészítették az úrbéri tabellát (Móron két tabella is készült: külön a Berényi és külön a Lamberg birtokról). A helységek úrbéri tabellái és urbáriumai mind fennmaradtak (71 a helytartótanács levéltárá­ban, 2 pedig — Adonyé és Velencéé — csak Fejér vármegye levéltárában). 9. Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltár, Dep urbariale, Acta urb. eomit. Albensis, 1766. június 4. 10. Fejérmegye 26 helységében volt 1766-ban paraszt­mozgalom. A parasztmozgalmakra vonatkozó ada­tok Nagy Lajosnak a parasztmozgalmakról szóló kéziratban levő tanulmányában találhatók. 11. Országos Levéltár, Hely tartó tanácsi levéltár, Dep. urbariale, Acta urb. comit. Albensis, 1766. július 14. (Adony); augusztus 11. (Ráekeresztúr); 1767. január 19. (gesztesi uradalom); 1768. március 7. (Adony, Aba, Tordas stb.) 12. U. o. 1768. április 29. Az úrbérrendezés! eljárás Fejér megyében a többi dunántúli megyéhez viszonyítva, illetve azoktól eltérően igen gyors volt: egy-egy hely­ségben általában két nap alatt az egész eljárás befejeződött. Például Balinkán április 12-ón elkészítették a kilenc kérdőpontra adott vá­laszt, április 13-án megtörtént az előzetes ösz­szeírás és a jelentés elkészítése, s még ugyanezen a napon kiállították az urbáriumot és az úrbéri tabellát is. Az úrbérrendezés Fejér megyében zavarta­lanul ment végbe, annak ellenére, hogy a me­gye jobbágyságának azokat a nagy problémáit, amelyek az 1766-os parasztmozgalmakat kivál­tották, s amelyek az 1766 utáni úrbéri pörök tárgyai voltak, a legtöbb esetben nem oldotta meg. A parasztmozgalmak idején a jobbágyság egyik fő követelése a robotszolgáltatásnak évi 12 napban való megállapítása volt. Az urbá­rium 52 napban szabta meg a robotszolgálta­tást. Fejér megyében 1768 előtt csak négy olyan helység volt, amelyik — a megyei urbárium alapján — évi 52 nap robotot teljesített, a szo­kás szerint dolgozó jobbágyok robotszolgálta­tásai, ha sokszor magasabbak is voltak a kö­vetelt ós a szerződésekben általában meghatá­rozott évi 12 napi robotnál, nem érték el az urbárium által meghatározott robotmennyiséget. A Fejér megyei majorságoknak általában ekkor még nem volt szüksége ilyen mennyiségű ro­botszolgáltatásra. S jóllehet a királyi biztos 1768-ban az úrbérrendezés végrehajtását, az urbárium bevezetését jelentette, és Fejér megye is — a következő években a kötelező évi ellen­őrzés után — rendszeresen jelentette ezt a hely­tartótanácsnak, 13 mégis a megye legtöbb hely­ségében gyakorlatilag csak hosszú évek, sőt sok esetben évtizedek múlva került sor az urbá­rium bevezetésére, akkor, amikor a földesurak már igényelték az urbáriumban biztosított le­hetőségek felhasználását. Addig pedig új szer­ződések kötésével vagy egyszerű szóbeli meg­egyezésekkel szabályozták a jobbágyság szol­gáltatásait, 14 s erre az urbáriumnak, az úrbér­rendezésnek csak annyiban volt hatása, hogy ha az előírt 52 napi robotnál kevesebb időben állapodtak meg, az elengedett robotmunka ér­tékével növelték a jobbágyság készpénzszolgál­tatásait. Az 1766-os parasztmozgalmak másik nagy kérdése a legelő és rét volt. Az urbárium elő­írta, hogy a jobbágyok állatai számára elegendő legelőt kell biztosítani, s meghatározta az egész­telekhez járó rét nagyságát is (Fejér megyében sarjúkaszálás esetén 8—10, kaszálható sarjú 13. Fejér megye levéltára, Acta iuridiea et instru­menta publica XVII. fasc. 14. Fejér megye levéltára, Úrbéri mutató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom